Charlie Chaplin

A filmművészet zsenije

A párizsi nő

Chaplin egyetlen néma filmdrámája bukás lett a mozikban, mégis figyelemreméltó alkotás, amelyet Edna Purviance-nek, 1915 és 1923 közötti színésznőjének tervezett. Bár a filmben - amely a Párizsban bohém életet élő Marie St. Clair-ről szól, akinek régi szerelme hirtelen felbukkan, ezzel nehéz döntés elé állítva a dívát - Chaplin nem is szerepel, mégis végiglengi az írásban és rendezésben átütő zsenialitása.

A párizsi nő egy bátor lépés volt Charles Chaplin karrierjében. Hetven film után, amelyeknek minden jelenetben megjelent, Chaplin most egy olyan filmet rendezett, amelyben csak néhány pillanatra tűnik fel, felismerhetetlen extraként – egy hordárt játszik a pályaudvaron. Eddig minden filmje komédia volt. A párizsi nő viszont romantikus dráma.

Ez nem egy légből kapott ötlet volt, Chaplin már régóta szerette volna kipróbálni magát egy komoly film megrendezésében. Végül, a párizsi nő ösztönzése három nőtől jött egyszerre. Az első Edna Purviance volt, aki több mint harmincöt filmben volt ideális partnere. Most azonban Chaplin úgy érezte, hogy Edna túlságosan éretté vált már a komédiákhoz, és Chaplin elhatározta, hogy olyan filmet csinál, amellyel Ednának lehetősége lesz egy új karrier kezdetére drámai színésznőként.

A második nő Peggy Hopkins Joyce volt, aki ekkoriban tört be Chaplin életébe. Peggy nem a párizsi nő volt, hanem egy borbély lánya Virginiából. Azonban nagyon csinos volt, és gyümölcsöző karriert csinált abból, hogy férjhez ment milliomosokhoz, majd elvált tőlük. Semmi kétség, most az volt a szándéka, hogy Chaplinnel gyarapítja gazdag hódításainak listáját. Ehelyett Chaplin volt az, aki hasznot húzott Peggyből. Magával ragadták a nő színes történetei – hogy hogyan volt egy gazdag párizsi könyvkiadó szerelme, és egy fiatalember hogyan ölte meg magát kegyeiért. Meghallgatta és leltározta magában ezeket a történeteket – és Peggy és szerelmi történetei átalakultak Marie St. Clair karakterévé, Chaplin párizsi nőjévé.

A harmadik inspirációt a filmhez a csodálatos és temperamentumos lengyel születésű színésznő, Pola Negri adta, aki épp ekkor érkezett Hollywoodba. Hamarosan Charlie és Pola viharos szerelmi kapcsolatba kerültek egymással, amelyről – az összes drámai hullámhegyével és hullámvölgyével együtt – örömmel tudósított a világsajtó. Két dolog miatt ez a Polaval való kapcsolat kivételes volt Chaplin életében. Az első az volt, hogy a kapcsolat teljesen nyilvános lett – bár általában Chaplin mindent megtett azért, hogy a magánélete ne kerüljön az újságokba. A második különlegessége ennek a kapcsolatnak pedig az volt, hogy ez volt az egyetlen alkalom, amikor Chaplin megengedte magának, hogy összekeverje a munkát és a magánéletet. Általában, ha filmet készített semmi másra nem volt ideje gondolni, különösen nem szerelmi kalandokra.

De a Polával való kapcsolat más volt. Éppen egybeesett a párizsi nő készítésével. Charlie és Pola akkor találkozott, amikor Chaplin a film előkészítésének utolsó fázisában volt, és három nappal az után váltak szét útjaik, hogy befejezte a filmet. Ilyen tökéletes időzítésnél kísértésbe esünk, hogy kétségbe vonjuk, vajon valódi szerelem volt-e ez, vagy – bár öntudatlanul – Chaplin Polában modellt keresett ahhoz a fajta kifinomult nőhöz, amilyet olyan nehéz volt Hollywoodban találni.

Első látásra hagyományos melodrámának tűnhet a történet. Nézzük meg újra, és látni fogjuk, hogy Chaplin hogy fordította feje tetejére a korszak összes sztereotípiáját! A hősnő, ha őszinték akarunk lenni, egy rossz nő. A főhős egy anyja által uralt nyápic. A rossz fiú ezzel szemben vonzó, tapintatos és szórakoztató. Hollywood abban az időben tisztelte az anyákat és apákat, de itt a szülők bigottak és önzők, és az összes tragédiának okozói.

Chaplin ötleteit ideálisan tolmácsolta Adolphe Menjou és Edna Purviance, akinek nagy tapasztalata volt már Chaplin elképzeléseinek átadásában. Varázslatos finomsággal és visszafogottsággal játsszák szerepüket, ami ebben az időben példanélküli volt. Chaplin alapos feljegyzést készített felfedezéseiről és a filmszínészet művészetéről: ”Úgy vettem észre..., hogy a férfiak és a nők inkább megpróbálják elrejteni érzelmeiket, mint sem, hogy kimutassák őket. És ez az a módszer, amit alkalmaztam..., hogy a lehető legrealistább legyek.”.

A sajtó el volt ragadtatva. Sem Chaplin, sem más, soha nem kapott ilyen egyöntetű dicséretet egy filmre. Ugyanakkor a közönség nem osztotta a kritikusok lelkesedését. Még egyetlen Chaplin-film se volt ilyen rossz üzlet. Úgy tűnt, hogy az emberek nem akarták centjeiket egy olyan filmre költeni, amelyben nem tűnik fel imádott sztárjuk. Kevesen ismerték fel Chaplint a hordár kis szerepében - bár ezt a néhány pillanatot mindenütt hatalmas ováció fogadta, bárhol vetítették a filmet.

Chaplin, életének legvégén ismét megpróbálkozott a filmmel. Nyolcvanhat éves korában, Eric James segítségével megalkotta, és felvette a párizsi nő zenéjét. Ezek voltak utolsó napjai egy filmstúdióban, és az utolsó mű, melyet egy megdöbbentően kreatív művész alkotott, kinek élete 8 évtizedet ölelt át.

Megrendelés 

The Chaplin Collection: A Woman of Paris / A King in New York

A The Chaplin Collection sorozat A Woman of Paris / A King in New York DVD-je két lemezes, dupla-filmes kiadás, amely most az Egy király New Yorkban mellett A párizsi nőt is tartalmazza - két különleges, kevéssé ismert alkotás egy csomagban, amely rajongóknak kihagyhatatlan. Most mind a két film digitálisan felújítva, rengeteg extrával és újrakevert hanggal, valamint A párizsi nő Chaplin eredeti zenéjével jelenik meg.

Mivel sem az európai Park Circus, sem az amerikai Criterion a Warner Bros. kiadványok újraforgalmazása során A párizsi nő / Egy király New Yorkban DVD-t külön csomagban nem adta ki, csak a nagy Charlie Chaplin: The Collection részeként, ezért ez a korábbi teljes Chaplin kollekció, a 2003-as Warner Bros. európai kiadása. 

Hozzászólás