Charlie Chaplin

A filmművészet zsenije

Aranyláz

Az Aranyláz Chaplin talán legismertebb, legmókásabb és legzseniálisabb komédiája, amelyről maga Chaplin is azt állította, hogy "ez legyen az a film, amiről az utókor majd emlékezik rám." A Kis Csavargó története, aki szerencsét próbál Alaszka havas tájain, hemzseg a filmtörténet halhatatlan és legviccesebb jeleneteitől, mint a zsemlék tánca, a hálaadási cipőlakoma és a billegő kunyhó.

Chaplin az Aranylázat a legvalószínűtlenebb forrásokból dolgozta ki komédiává. Első ötlete akkor jött, amikor megnézett néhány fényképet 1896-ból, a klondike-i aranylázról, és különleges hatással volt rá az a kép, amely Chilkoot-hágónál – ami az aranymezőkhöz vezetett – a kincskeresők végtelenül hosszú, kígyózó sorát ábrázolta. Történetesen ugyanebben az időben olvasott egy könyvet az 1846.os donner-hágói katasztrófáról, amikor a bevándorlók egy csoportja, behvazva Sierra Nevada vidékein, arra kényszerült, hogy megegye saját cipőjét, illetve halott társaik maradványait.

Chaplin – aki mindig hitt abban, hogy a tragédia és komédia nem áll messze egymástól – átalakította ezeket a történeteket a nyomrról és rettegésről egy komédiává. Elhatározta, hogy az ismert Kis Csavargó figura egy aranyásóvá válik, aki csatlakozik azon bátor optimisták tömegéhez, akik szembenéznek bármi áron a hideggel, az éhezéssel, a magányossággal és a grizzly-medvék alkalmi támadásával.

Az sokkal gyorsabban formát öltött, mint ami Chaplinnél megszokott volt: ez volt az egyetlen a nagyszabású némafilmjei közül, amelyet úgy kezdett el forgatni, higy a történetet teljesen kidolgozta. Mindössze két hónappal korábbi filmjének premierjét követően (A párizsi nő), Chaplin már elküldte a forgatókönyvet a jogvédő hivatalba (Szerencsevadászok munkacímen), és elkezdte a stúdiója megépíteni a díszleteket. Aktivitásának talán az volt az oka, hogy a közönség csalódott a párizsi nőben, így a drámai filmet csak egy múló kalandnak, egy különlegességnek mutathatta fel.

Chaplin általában megpróbálta szétválasztani a munkáját és a magánéletét, de ennél a forgatásnál ez a kettő kibogozhatatlanul és fájdalmasan összekeveredett. Egy új női főszereplőt keresve, újra felfedezte Lillita MacMurray-t, aki már szerepet kapott tizenkét évesen, a kölyökben. Még nem volt tizenhat éves, amikor Lillita ismét leszerződött, és megváltoztatták a nevét Lita Gray-re. Chaplin titkos viszonyt folytatott vele, és amikor a forgatás hatodik hónapjában tartott, kiderült, hogy Lita babát vár. Chaplin kényszerűségből elvette Litát, és a házasság mindkettejük számára boldogtalanságot hozott, bár született két fiúk, ifj. Charles és Sydney Chaplin.

Mindezen események miatt a forgatással leállt három hónapra. Lita filmbeli szerepét megkapta egy bűbájos, új színésznő, Georgia Hale. Georgia huszonhárom évesen érkezett Hollywoodba, miután megnyert egy szépségkirálynő-versenyt Chicagóban, majd Josef von Sternberg adott neki szerepet az Üdvözítő vadászok című filmjében. Chaplin megnézte a filmet odahaza, és azonnal Georgiát választotta új főszereplőnőjének, egyedi, csodálatos szépsége miatt.

Ezen előre nem látható megszakadások, és Chaplin otthoni problémái miatt a forgatás majdnem másfél évig tartott. Minden szempontból ez volt Chaplin karrierjének legkidolgozottabb vállalkozása. A stáb két hétig forgatott Sierra Nevada havas országában, Truckee-ban. Itt Chaplin élethűen újrateremtette azt a történelmi jelenetet, amikor az aranyásók felküzdik magukat a Chilkoot-hágón. Hatszáz statisztát hoztak vonattal, sokat közülük Sacramento csavargói közül válogattak össze, hogy felkapaszkodjanak a kétezer-háromszáz láb magas hágóra, amit havas hegyszoroson ástak keresztül.

A főforgatásra a stáb visszatért a hollywoodi stúdióba, ahol elkészítettek egy figyelemre méltóan meggyőző miniatűr hegyláncot szálfából (jelentések szerint egy negyed millió lábnyi magas volt), zsákvászonból, vakolatból, sóból és lisztből. Ennek az alaszkai hó vidéknek a látványa, mely hihetetlenül csillogott az égető kaliforniai nap alatt, nézők tömegeit vonzotta.

Ráadásul a stúdió technikusai különleges modelleket találtak ki, hogy elő lehessen állítani a Chaplin igényeinek megfelelő speciális effekteket - ilyen például az aranyásók házikója, melyet a vihar a szakadék szélére sodorva libikókáztat -, ezzel elkészítve a komikus borzongás egyik legtovább tartó képsorát. Gyakran szinte lehetetlen észrevenni, hogy mikor vált át a film a modellről a valóságra.

Az Aranyláz bővelkedik a mára már klasszikussá vált komikus jelenetekben. A tizenkilencedik századi éhező pionírok rémületes történelmi példája ihlette azt a jelenetet, melyben Charlie és partnere, Big Jim (Mack Swain) a hóvihar miatt bent ragadnak a házban, és éhezni kezdenek. Charlie megfőzi, és megeszi cipőjét, akár egy ínyenc falatot. A kábult Big Jim szemében Charlie csirkévé változik – ami egyrészt az operatőrök munkáját dicséri, másrészt Chaplinét, aki varázslatosan madárrá változik. Egy felvétel erejéig egy másik színész is megpróbált „csirkévé változni”, de ez később használhatatlannak bizonyult: senkinek nem volt olyan tehetsége a metamorfózisra, mint Chaplinnek.

A magányos aranyásó álma, amelyben vendégül látja egy szilveszteri vacsorára a gyönyörű táncosnőt, lehetőséget kínál egy másik híres Chaplin-jelenetre, a zsemlék táncára. A gaget már korábban megcsinálta Chaplin egykori partnere, Roscoe „Fatty”Arbuckle a Durvaházban (1917), de Chaplin egyedülálló egyéniséget visz a táncoló lábakba, melyek zsemlékből és villákból készültek. Amikor a filmet először mutatták be, a közönség olyan izgatott lett a jelenet hatására, hogy néhány moziban meg kellett állítani a filmet, vissza kellett tekerni, és újra lejátszani.

Az Aranyláz volt az első olyan Chaplin-némafilm, amelyet Chaplin felelevenített, hang és zene hozzáadásával egy új közönség számára. Az 1942-es újra kiadáshoz zenekari művet komponált a film alá, és a közbülső feliratokat kicserélte kommentárokkal, amelyeket ő maga mondott. A jelenetek közül kivágta a Georgiával – akivel hosszú és romantikus baráti kapcsolata volt – forgatott hosszú, ölelkezős jelenetet. Talán valamilyen személyes oka volt arra, hogy a csók-részt kicserélje egy sokkal visszafogottabb jelenetre, amelyben a pár kéz a kézben elsétál.

Ma az Aranyláz tűnik Chaplin legtökéletesebb filmjének. Bár maga Chaplin mindig változtatott véleményén a filmjeivel kapcsolatban élete során, élete végén azt mondta „Az Aranyláz legyen az a film, amiről az útókor majd emlékezik rám”.  

Megrendelés 

          Charlie Chaplin: The Collection - The Gold Rush

A Charlie Chaplin: The Collection sorozat The Gold Rush DVD-jén a film most mindkét formájában, az eredeti, 1925-ös és a felujított, Chaplin zenéjével megjelenő 1942-es hangos verzióban is felfedezhető. Mind a két változat digitálisan felújítva, rengeteg extrával és Chaplin eredeti zenéjével jelenik meg.

A Park Circus Európában 2010-ben kezdett bele a Warner Bros. Chaplin gyűjteményének újraterjesztésébe. A DVD-k újratervezett külsővel, gyönyörű képekkel, de azonosan jó minőségű anyaggal jelennek meg.

Hozzászólás