Charlie ChaplinA filmművészet zsenije
Keystone széria
Chaplin 1913 decemberében szerződött le a Keystone stúdióval, és 1914 februárjában láthatta a közönség első filmjeiben. Bár ezek a Keystone-bohózatok még kezdetlegesek, nagyon szórakoztatóak, főleg azok a jelenetek, amelyekben láthatóak kísérletek a chaplini komédiára - kialakul a csavargó karaktere, sőt, egyes filmekben már a jellemző pátosz is érezhető.
Charlie újságíró lesz
Making a Living
Rendezte: Henry Lehrman
Írta: Reed Heustis
Premier: 1914. február 2.
Első komédiájában, ami 1914. január 5-9. között készült, Chaplin még nem alkalmazta híres karakterét és jelmezét. Ebben a filmben egy kétes piperkőcöt játszik, aki újságíró szeretne lenni, egy magas kalapot visel, köpenyszerű kabátot és lecsüngő bajuszt. (Ennek a jelmeznek a variációját később alkalmazta Prof. Brosco alakjához, aki egy bolhacirkusz tulajdonos volt egy befejezetlen First National komédiában, A professzorban.) A karakter és a jelmez visszautal Chaplin Fred Karno-nál töltött idejére, sőt valójában újra felhasználta mindazokat az elemeket, amelyeket Karno-tól tanult. Henry Lehrman rendező, aki a riválisát játszotta, megvágta Chaplin legjobb jeleneteit. Henry Lehrman évekkel később bevallotta, hogy szándékosan tette ezt, amiről Chaplin azt írta az önéletrajzában, hogy „azért csinálta, mert úgy gondolta, én már túl sokat tudok”.
Kölyök autóverseny Velencében
Kid Auto Races at Venice, Cal.
Rendezte: Henry Lehrman
Írta: Reed Heustis
Premier: 1914. február 7.
A Kölyök autóverseny Velencében című film azért nagyon fontos, mert ez az a komédia, amelyben a közönség először láthatta Chaplin csavargó figuráját. Azért is felbecsülhetetlen értékű, mert lehetőséget ad Chaplin első közönségének – az autóverseny nézőinek - reakcióit megvizsgálni a csavargó komikus bohóckodásairól. A Kölyök autóverseny Velencébent a második évi „Pushmobil Parádén” forgatták, amely kisméretű autók versenye, és amit 1914. január 11-én tartották Venice-ben, Kaliforniában. Az improvizációból álló film (állítólag puszta 45 perc alatt forgatták le) komikus helyzetei abból fakadnak, hogy a csavargó megpróbál mindig belekerülni az operatőr útjába, aki a verseny eseményeit filmezi. Először a nézők nem tudták, hogy ez a kicsi mulatságos ember mit is csinál. Ő valóban egy kellemetlenkedő személy? Mivel a történet cselekménye folytatódott, zavarodottságuk megváltozott a zseniális szórakoztató irányába. Ellentétben más korabeli komédiásokkal, Chaplin közvetlenül úgy határozta meg önmagát, mintha egy ember volna a közönségéből.
Ez egy féltekercses film, mert eredetileg egy oktató film a másik fele.
Charlie a szállodában
Mabel’s Strange Predicament
Rendezte: Mabel Normand
Írta: Reed Heustis
Premier: 1914. február 9.
Ez az első film, amelyben Chaplin a csavargó jelmezét viseli (a Kölyök autóverseny Velencébent azután kezdték el forgatni, miután Chaplin már leforgatta az első jelenetet a Charlie a szállodábanból, de mivel az egy féltekercses film volt, előbb befejezték, és előbb elkezdték terjeszteni). Ezt nem csak Chaplin önéletrajza erősíti meg, de Hans Koenekamp (a stáb tagja) és Chester Conklin (aki a férjet játssza) visszaemlékezései is. Chaplin karaktere e filmben egy „részeg nőcsábász”, aki a film első jeleneteiben sokat bohóckodik, amit aztán a film befejezésénél nehéz volt megvágni. (Sennett nem akart olyan jeleneteket engedni, amelyek tíz lábnál hosszabbak. Chaplin nyitó bolondozása pedig kb. 75 láb hosszú.) Chaplin megkérdezte Sennettet: „Ha mulatságos, számít ez?” Sennett egyetértet Chaplinnel. A Charlie a szállodában nem csak Chaplin első filmje, amiben csavargót alakít, hanem itt vannak az első kísérletei arra, hogy létrehozzon egy saját típust a komédiás filmeken belül.
A Charlie a szállodában a Keystone-filmek közül az első, amelyben Chaplin különböző formákban felidézi a komikus részeg alakját, amit Fred Karno-nál tökéletesített ki. Első találkozásukkor Mack Sennett-et meglepte Chaplin fiatalsága, azt várta, hogy idősebb lesz. Ez ösztökélte arra Chaplin-t, hogy egy álbajuszt alkalmazzon. Érdemes feljegyezni, hogy Chaplin alkalmazott egy arcfestést is – kiemelve az orr vonásait -, hogy idősebbnek látszódjék, ezt azonban nem ismételte meg más filmben. A filmbéli szállodai kavarodás – amelyben Mabel Normand kizárja magát az öltözőszobájából egy szál pizsamában – abban az időben meglepően kihívó volt, és Chaplin megismételte a Hajsza az esőben és a Charlie mulatban (1915) is.
A tolvaj fogó
A Thief Catcher
Rendezte: Ford Sterling
Írta: -
Premier: 1914. február 19.
A tolvaj fogó Ford Sterling komédiája, 1914. január 15-26. között forgatták mint Keystone Produkciót, és Chaplinnek egy jelenete volt. A jelenetét a Kölyök autóverseny Velencében és a Charlie a szállodában után, de a Charlie esernyőt lop előtt forgatták.
1915-ben, amikor Chaplin már nagy hírnévvel átment az Essanay-hez, A tolvaj fogót újra játszották a mozikban mint egy Chaplin komédiát. Ennek okai tisztázatlanok, bár A tolvaj fogó hibásan szerepel a Chaplinről szóló filmográfiában, amit H. D. Waley, az Angol Filmintézet igazgatója írt, aki úttörő kutatását 1938-ban publikálta. Az amerikai filmtörténész, Teodhore Huff híres Chaplin filmográfiáját Waley munkája alapján készítette el. Huff 1951-ben publikálta könyvét, és évtizedeken keresztül ez volt a sztenderd életműi adatokat tartalmazó munka. Későbbi Chaplin filmográfiák pedig Huff-ot követték több vonatkozásban, annak ellenére, hogy Chaplin ötven évvel az után, hogy elhagyta a Keystone-t, úgy emlékezett vissza, hogy egyszer Keystone rendőrt játszott az egyik korai filmben.
Hihetetlen módon egy filmgyűjtő, Paul E. Gierucki, aki megszerezte a film egy 16mm-es befejezetlen kópiáját, volt az, aki helyesen azonosította a komédiát; Chaplin egyik Keystone komédiájának. Gierucki felfedezését 2010 júniusában jelentette be. A tolvaj fogó rendőr karaktere megjelenik Chaplin korai mestermunkájában, a Charlie a rendőrben is (1917).
Chaplin hosszú pályafutása alatt többször is megjelent filmekben úgy, hogy a neve nem volt megemlítve a szereplőlistán. Szerepelt mint bíró A bokszmérkőzésben, ami egy kisebb komikus szerep Roscoe Arbuckle kéttekercses komédiájában. A Keystone elhagyása után Chaplin megjelent mint csavargó G. M. Anderson egytekercses filmjében, az Újjászületésben (1915), valamint szerepelt még perces szerepekben Rupert Hughes Souls for Saleében (1923), James Cruze Hollywoodjában (1923) és King Vidor Show Peoplejében (1928). Chaplin leghíresebb rövid szereplése, amikor egy hordárt játszik saját drámai filmjében, az Edna Purviance főszereplésével készült A párizsi nőben (1923).
Charlie esernyőt lop
Between Showers
Rendezte: Henry Lehrman
Írta: -
Premier: 1914. február 28.
A Charlie esernyőt lop című filmet azok a hatalmas zivatarok inspirálták, amelyek Los Angelest elöntötték. (A nagy út menti tócsák a komédiában ábrázolták, hogy milyen hevesek ezek az esők.) Ennek az erőszakos, improvizált filmnek a szituációja magába foglal egy udvarlást egy fiatal lánynak (Emma Clifton), aki mellesleg egy esernyő tulajdonosa. A rendőr (Chester Conclin), akitől eredetileg ellopják az esernyőt, a film végére végül visszaszerzi az értékes holmit. Ez volt az utolsó Chaplin-film, amelyet Henry Lehrman rendezett, akivel Chaplinnek már barátságtalan volt a viszonya. Már teljesen ismertek a csavargó karakterének megkülönböztető jelei: ahogy a sarkon megfordul (csinál egy éles kanyart, s megcsúszva egy lábon tartja magát, a másikkal meg az egyensúlyát próbálja megőrizni), szimbolikus orrfricskája, ahogy megvonja a vállát, és amikor a szája elé rakja a kezét, ha nevet.
Egy film egy filmrajongóról
A Film Johnnie
Rendezte: George Nichols
Írta: Craig Hutchinson
Premier: 1914. március 2.
A csavargó elmegy egy 5 centes filmszínházba, és beleszeret a szép Keystone lányba, Virginia Kirtley-be, akit a mozivásznon lát. Kidobják a moziból a nem odaillő viselkedése miatt, és az útját a Keystone felé veszi, ahol rengeteg káoszt okoz a produkciókban. Egy helyi tűzesethez a Keystone csapatnak el kell vinnie a kameráját, hogy lefilmezzék a drámai eseményt. A csavargó követi őket és sikerül tönkretennie, amit lefilmeznek. Ég a vágytól, hogy bekerüljön a moziba, de a film végére minden „elmosódik”, amikor lelocsolják egy tűzoltó fecskendővel.
Chaplin nem hitt a film rendezőjében, George ’Pop’ Nichols-ban, aki Henry Lehrman-t követte. Az önéletrajzában így emlékezett Nichols-ra, „egy gag-et ismert csak, mégpedig azt, hogy a komédiást megfogják a nyakánál és átlökik a másik jelenetbe. Ajánlottam neki, hogy csináljunk finomabb vicceket is, de még csak oda se figyelt rám: ’Nincs időnk, nincs időnk!’ kiáltozta. Minden, amit csak akart az volt, hogy Ford Sterling-et utánozzuk.” Ennek ellenére a film legkidolgozottabb jelenetei között van Chaplin improvizációja egy revolverrel. A csavargó a fegyvert egy fogpiszkálónak, meg egy öngyújtónak használja, ez a kezdete Chaplin komikus tárgyátvitelének.
A film angol címe az „a stage-door Johnny” komikus variációja (a kifejezés azokra a fiatalemberekre utal, akik a színészbejáró előtt várakoznak a színész lányokra és kórustagokra). A film annyiban hasonlít az Álruhábanra, a Charlie, a kellékesre (1915) és A peches díszletezőre (1916), hogy elragadó bepillantást nyújt a korai hollywoodi filmstúdiók atmoszférájába. Több Keystone személyiség (így Henry Lehrman, Roscoe Arbuckle és Ford Sterling) a filmben önmagát játssza.
Tangó bonyodalmak
Tango Tangles
Rendezte: Mack Sennett
Írta: Mack Sennett
Premier: 1914. március 9.
Mack Sennett legfontosabb komédiásaival – Chaplin, Ford Sterling, Roscoe Arbuckle és Chester Conclin – forgattatott egy komédiát, amit részben az Abbott Kinney Pier beli Venice Táncteremben vettek fel. A film jól visszaadja az 1910-es tangó amerikai táncőrületet. Sterling a zenekar vezetőjét játssza, Arbuckle egy zenészt, Chaplin pedig egy részeges látogatót, aki minden figyelmét egy ruhatáros lányra (Minta Durfee) fordítja. A Tangó bonyodalmak – az Álruhában nyitó képsoraihoz hasonlóan – egy pontos képet ad a jóképű Chaplinről a komédiás kifestés és jelmez nélkül. Chaplin komikus civakodása Sterlinggel (utolsó filmjükben együtt) hasonlít néhány Karno szkeccs koreográfiájára és ötleteire, amint a John Rand-del való vicces párbajaira is a későbbi Charlie a zálogházban (1916).
Charlie a bárban
His Favourite Pastime
Rendezte: George Nichols
Írta: Craig Hutchinson
Premier: 1914. március 16.
Charlie kedvenc időtöltése a helyi bárban való ivás. A részeges csavargó követ egy vonzó fiatal hölgyet (Peggy Pearce) hazáig, ahol az erőszakos férjét (akivel Chaplinnek már korábban voltak összetűzései) felidegesíti, és végül kiverik az utcára.
Chaplin úgy emlékszik vissza az önéletrajzában, hogy Peggy Pearce, aki a csavargó érzelmeinek középpontját játszotta a komédiában, volt az első komoly kapcsolata Hollywoodban. Csak ebben az egy filmben játszottak együtt. Chaplin kevésbé használta az afro-amerikai humor fajtát, mint a némafilm kezdetének többi nagy sztárja – Roscoe Arbuckle, Harold Lloyd, Buster Keaton és Harry Langdon. Chaplin egyszer azt mondta erről a stílusról, hogy „sohasem nevettem a humorukon. Túl fárasztó volt ahhoz, hogy mókás legyen.” Bár néhány alkalommal látható egy kaukázusi „néger” a háttérben pár korai Chaplin komédiában, abban az időben ez volt a szokás: csak néhány afro-amerikai színész dolgozott Hollywoodban ’14-ben. A chaplini Keystone életműben ez a film alkalmazza a legkiterjedtebb módon az afro-amerikai humort és a néger elemeket.
Kegyetlen, kegyetlen szerelem
Cruel, Cruel Love
Rendezte: George Nichols
Írta: Craig Hutchinson
Premier: 1914. március 26.
Chaplin magas kalapot visel, és köpenyszerű kabátot (hasonlóan a Charlie újságíró lesz-beli jelmezéhez), meg egy nagy bajuszt, és egy szokványos úriembert alakít ebben a nem szokványos komédiában. Az úriember egy boldog és nagyon figyelmes szerető, amíg menyasszonya (Minta Durfee) fel nem bontja eljegyzésüket, miután azt hiszi, hogy párját egy félre nem érthető helyzetben találja a szolgálólánnyal. Az elkeseredett Charlie bevesz valamit, amiről azt hiszi, hogy méreg, a komornyikja azonban kacag szerelmében csalódott munkáltatója haldoklásán, mivel tudja, hogy pohara csak vizet tartalmazott. Charlie lelki szemeivel látja pokolbeli jövőjét, ahol az ördög vasvillával kínozza, s mindent tűz vesz körül. Amikor levél érkezik menyasszonyától, kérvén megbocsátását és kibékülését, a halálfélelmen a pánik kerekedik fölül, s kéri orvosát, hogy mentse meg. Egy verseny paródiájával mutatja be a megmentés közeledtét, ahogy a film egymás után vágja be a doktorok, s menyasszonya futó képét. Amikor Charlie felfedezi, hogy nem a mérget nyelte le, a káosz csak fokozódik, és durva lökdösődéseket intéz a komornyikja, s orvosai felé. Végül a film befejező képsorában a kibékült pár összeölelkezik.
A jelenet, amelyben Chaplin megiszik egy pohár vizet abban a hiszemben, hogy az méreg, majd később egy pohár tejet, mondván, hogy az ellenszere ennek, megjelenik később a Monsieur Verdouxban(1947).
A házinéni kedvence
The Star Boarder
Rendezte: George Nichols
Írta: Craig Hutchinson
Premier: 1914. április 4.
Charlie - egy házinéni kedvence (Minta Durfee) – nagyobb figyelmet kap, mint férje (Edgar Kennedy), és kisfia (Gordon Griffith). A csintalan kisfiú titokban fölvesz különböző leleplező szituációkat a kamerájával, és botrányt okoz, amikor lejátssza őket egy mágikus előadáson a panzió egybegyűlt lakóinak.
A rövid tenisz meccs Charlie és a házinéni között azért figyelemre méltó, mert jelzi, hogy Chaplin ismeri a játékot, és az 1920-as évek elejétől állandó kikapcsolódását is jelentette ez a sport egészen 1966-ig, amikor bokatörése, és első kisebb szélütése arra kényszerítette, hogy abbahagyja.
Mabel a kormánynál
Mabel at the Wheel
Rendezte: Mabel Normand/Mack Sennett
Írta: Mabel Normand/Mack Sennett
Premier: 1914. április 18.
Chaplin magas kalapban, köpenyszerű kabátban és kecskeszakállat viselve - mintha egy hollandot személyesítene meg (vagy egy német bevándorlót) - játszik. Karaktere olyan, mint Ford Sterlingé, egy korábbi Keystone komédiásé, akitől Chaplin átvette a stafétabotot. Ez a komédia volt az első kéttekercses film, amiben Chaplin megjelent, és a filmet az 1914. február 26-i santa monicai Wanderbuilt Kupán forgatták. A produkció nem töltötte el boldogsággal Chaplint. Nem értett egyet a rendezővel, Mabel Normand-dal, aki elutasította azt a fajta megközelítését, amelyet Karno-nál sajátított el. Nem tetszett neki, hogy Sterlinget kell utánoznia. Elégedetlenkedése miatt Chaplin ígéretet kapott Sennett-től, hogy engedni fogja, a jövőbeli filmjeit Chaplin maga rendezhesse.
Húsz perc szerelem
Twenty Minutes of Love
Rendezte: Joseph Maddern/Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. április 20.
Chaplin első kísérlete arra, hogy egymaga kitalálja a történetet és meg is rendezze (hogy részben vagy egészben tegye ezt, ekkor még függőben volt). Ez egy egyszerű parkkomédia. Chaplin úgy emlékszik vissza rá az önéletrajzában, hogy a filmet egy délután alatt leforgatták. A csavargó első jelenete emlékezetes: ahogy lát egy párt csókolózni a parki padon, Chaplin kifigurázza szerelmi hevüket azzal, hogy egy fát ölelget. Egy másik padon egy nő ajándékot kér vőlegényétől, hogy bizonyságot kapjon szerelméről. A férfi (Chester Conclin), hogy ajándékozhasson, ellop egy órát. Charlie megpróbálja kibányászni a zsebéből, s ő akarja odaadni a nőnek ajándékul. Az udvarlása és az óra megszerzése óriási zűrzavart okoz a parkban, amelybe mindenki belekerül, sőt mindenki bele is esik a park tavába, Charlie és a lány kivételével.
Chaplin úgy emlékszik vissza az önéletrajzában, hogy a filmjeihez többnyire egyszerű dolgok adták az ötletet. A Húsz perc szerelemhez „a Too much mustard zenéje adta az ötletet, ami 1914-ben egy igen népszerű kétlépéses tánc volt. Erre szőttem fel néhány lehetetlen poént a rendőrrel és a dajkával.” Chaplin talán a történet kitalálására vagy a gagekre utalt ezzel. Azt, hogy jól sikerült író-rendezői debütálása, alátámasztja, hogy ehhez a témához még 1915-ben visszanyúlt a Charlie a parkbannal.
Charlie a pincér
Caught in a Cabaret
Rendezte: Mabel Normand/Charlie Chaplin
Írta: Mabel Normand
Premier: 1914. április 27.
Charlie egy kávéházi pincér, aki egy kerti partin eljátszik egy külföldi magas méltóságú személyt, hogy meghódítson egy lányt, Mabel Normand-ot. Chaplin valós foglalkozása akkor derül ki, amikor a lány és partibeli barátai elmennek a kávéházba, ahol Charlie a felszolgáló. A felfedezés után Charlie kaotikus büntetése zárja a komédiát.
A kéttekercses film forgatókönyvírása és talán a rendezés eg része is meg volt osztva Chaplin és Normand között. Ez az egyike a néhány olyan Chaplin-filmnek, amely tartalmazza a Keystone egyik kedvelt elemét, a pitedobálást. Chaplin szereti mélyebben kidolgozni a komédiák tematikus ötletét – különösen a társadalmi különbségeket és azt, ahogy egy alacsony származású személy vonzódik a gazdagok élete iránt -, s ez nagyon sok későbbi filmjében előjön. A Charlie a pincér szituációt és témáit feldolgozza a Barátja a bandita, a Charlie a szökevény (1915), a Charlie a női szabó (1916), a Charlie a görkorcsolyázó (1916), A szökött fegyenc (1917), A henyélők osztálya (1921) és A diktátor (1940). A kutyával való együttlétet pedig későbbi filmjei közül A bokszbajnok (1915) és a Kutyaélet (1918) dolgozza még fel.
Hajsza az esőben
Caught in the Rain
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. május 4.
Charlie flörtöl egy férjnél lévő hölggyel (Alice Davenport) a parkban, de a hölgy durva férje, Ambrose (Mack Swain) távozásra szólítja fel. Mielőtt Charlie visszatér a hotelbe, ahol lakik, még megáll egy helyi bárban, és a lerészegedett Charlie-t, aki egy másik fiatal hölgy fele próbál közeledni, megint csak visszautasítják. Charlie szobája a hotelben szemben van Ambrose-ékéval, ahova éjszaka az alvajáró nő bemegy. Nagyobb a rémület, mint az elragadtatás, Charlie visszavezeti szobájába, és megpróbálja észrevétlenül visszafektetni az ágyba. de egy ponton Charlie-nak menedéket kell keresnie az erkélyen – innen jön a hajsza az esőben -, és néhány rendőr tévedésből betörőnek nézi
A Hajsza az esőben egy fontos mű Chaplin karrierjében, mert teljesen egyedül írta és rendezte. Chaplin így írt erről az önéletrajzában:
„Amikor elkezdtem rendezni az első képeket, még nem bíztam magamban annyira; valójában inkább pánikban voltam. De miután Sennett megnézte az első napi munkát, megnyugodtam. …A Hajsza az esőben…nem volt egy világraszóló film, de mulatságos volt - és elég sikeres.”
A film múltbéli sikerekre épít; a Hajsza az esőben nem egy ambiciózus kísérlet. A történet egy parkban kezdődik (visszautalás a Húsz perc szerelemre), aztán gyorsan egy bárba kerülünk, ahol jöhet Chaplin holtbiztos részeg figurája, aztán végül a hotelben vagyunk (úgy, mint a Charlie a szállodában), és a befejezés a Keystone rendőrök megfelelő adagolásával. Chaplin később újra feldolgozta a témát a Charlie mulatban (1915)
A házsártos feleség
A Busy Day
Rendezte: Mack Sennett
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. május 7.
Chaplin ebben a filmben is akadályoz egy kamerás stábot, mint a Kölyök autóverseny Velencében, de itt egy házsártos nőnek van öltözve, akinek sem a férje (Mack Swain), sem a film rendezője (Mack Sennett), sem a helyi rendőrök nem tudnak parancsolni. A filmet 1914. április 11-én Wilmington-ban forgatták, a Los Angeles-i kikötő ünnepélyes átadása alatt.
A féltekercses komédia másik felén egy oktató film volt eredetileg.
A végzetes kalapács
The Fatal Mallet
Rendezte: Mack Sennett
Írta: Mack Sennett
Premier: 1914. június 1.
A csavargó és egy másik férfi (Mack Sennett) azért küzdenek, hogy felkeltsék egy fiatal hölgy (Mabel Normand) érdeklődését. A verseny a férfiak között erőszakba fordul, és csak úgy repkednek a téglák. A két férfi végül egyesíti erőit egy újonnan megjelenő szerelmes ellen (Mack Swain) még több téglával és egy új fegyver megjelenésével: a kalapáccsal. A komédia azzal fejeződik be, hogy Sennet és Normand együtt elsétál, míg a riválisok beleesnek egy tóba.
A film az egyik legdurvább Chaplin Keystone komédia. Nagyon jól működik a komikus kapcsolat Chaplin és Sennett között. Chaplin kalapács gagaket későbbi filmjei közül a Charlie a fogorvosban, A csavargóban (1915) és a Charlie a betörőben (1916) is használta.
Barátja a bandita
Her Friend the Bandit
Rendezte: Mack Sennett
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. június 4.
Ez az egyetlenegy Keystone komédia Chaplinnel, amiről kópia jelenleg nem található. Chaplin a címben látható banditát alakítja, aki elfogja Gróf De Bean-t (Charles Murray), és megszerzi estélyi ruháit és meghívó kártyáját egy estélyre, így arisztokrataként lép fel Mrs. De Rocks (Mabel Normand) elegáns otthonában. Chaplin remekül érzi magát mindaddig, amíg meg nem érkeznek a Keystone rendőrök. A MOVING PICTURE WORLD mozi újság azt írja a filmről, hogy Chaplin és Charles Murray „játssza ebben a filmben a leginkább mulatságos karaktereket, amiből nincs túl sok, de a történet, s az állandó durva körforgás, egy jól bejáratott komédiává teszi.”
A bokszmérkőzés
The Knockout
Rendezte: Mack Sennett
Írta: -
Premier: 1914. június 11.
Chaplin Roscoe Arbuckle komédiájának második tekercsében jelenik meg, egy túlbuzgó bokszbíró szerepében, akinek sikerül ütéseket kapnia a két bokszoló (Arbuckle és Edgar Kennedy) csatájában. Chaplin nagyon sokat hozzátesz a komédia sikeréhez, mivel átvesz jó pár jelenetet a Karno időszakából. Szerette is a bokszmeccseket, ki is járt rájuk Los Angeles-ben, és szívesen emelt be filmjeibe ilyen jeleneteket, mint például A bokszbajnokba (1915), és a Nagyvárosi fényekbe (1931). A belső ház díszletek, amelyeket a filmben használtak, megjelennek később a Charlie a kékszakállban is.
Mabel és a tormás virsli
Mabel’s Busy Day
Rendezte: Mack Sennett
Írta: -
Premier: 1914. június 13.
Mabel (Mabel Normand) egy hot dog árusító, aki - mint a csibész (Chaplin) - trükkökkel próbál bejutni a versenypályára. Chaplin szokásos bajszát viseli, egy nagy csizmát, magas, világos színű kalapot, köpenyszerű kabátot és egy komikus gonoszt játszik. Charlie több nőt is zaklat, mialatt Mabel azzal próbálkozik, hogy eladja a hot dogjait. Charlie elcsen egyet a hot dogok közül – majd később az összest -, s a film azzal végződik, hogy egymást vigasztalják a rohangálós, de nem túl sikeres nap után a versenypályán. A filmet az Ascot Park Autópályájánál forgatták, Los Angeles-ben, ahol 1914. május 17-én egy különleges versenyt rendeztek. A nézők, akik a versenyre gyülekeztek, meggyőződhettek arról, hogy milyen is a chaplini komédia, a film nézői pedig arról, hogy az élő helyszínen mindezt hogyan tették.
Mabel házasélete
Mabel’s Married Life
Rendezte: Mack Sennett
Írta: Charlie Chaplin/Mabel Normand
Premier: 1914. június 20.
Mabel és férje (Chaplin) elmegy sétálni a parkba, ahol Mabel akaratlanul is egy durva fráter (Mack Swain) flörtölésének lesz kitéve. Charlie sikertelenül próbálja megállítani a fickót, s később Mabel vesz egy bokszbábut, abban a reményben, hogy az a nem eléggé rátermett férjét férfivá teszi. Amikor a részeg Chaplin hazatér, tévedésből azt hiszi, hogy a bábu az a férfi, akivel összetalálkozott a parkban, és elkezd bokszolni a „betolakodóval”. Mabelnek végül sikerül meggyőznie részeges férjét, hogy az ellenfele csupán csak egy bábu.
A Mabel házasélete egyike azon Chaplin Keystone komédiáknak, amelyben (magas cilindert viselve a szokásos keménykalap helyett) házas emberként jelenik meg. Több Keystone filmben is férjet játszik, így a Csélcsap Charlieban, a Charlie a jó családapában, a Charlie ismerkedikben és a Charlie a kékszakáll című filmben pedig megházasodik. Chaplin házas emberként és két kisgyerekes apaként jelenik meg az Egy örömteljes napban (1919) és papucsférjként a Bérfizetés napjában (1922).
A Mabel házasélete a Chaplin Keystone komédiák közül az egyik olyan, amely az Echo Park beli tónál játszódik, ami a Keystone stúdiótól délre, ötháznyira van. A tó és az Echo Park beli híd még ma is fontos látványosság, és a huszonegyedik században is megmaradt eredeti formájában.
Charlie a fogorvos
Laughing Gas
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. július 9.
Charlie egy fogorvos asszisztense, aki mindent rosszul csinál, becsmérli a betegeket, és amikor elmegy a gyógyszertárba, még ott is ellenségeket szerez magának. Visszatérve a fogorvosi rendelőhöz, a hiányzó Dr. Pain-t helyettesíti egy időre, és sok mulatságos csetepatét okoz a film végére.
A film több esetben egy Fred Karno szkeccsre alapul, amit Chaplin már jól ismert, de nem játszott még karrierje során, bár a fogászati rendelő és a fogorvosolás egy humorforrás, a commedia dell’arte eszközeivel. Chaplin irtózott a fogorvosoktól és a fogászati kezelésektől, és családtagjai jól emlékeznek, hogy milyen nehéz volt a későbbi években még arra is rávenni, hogy ha rendszertelenül is, de elmenjen fogorvoshoz. Chaplin leszólóan szólt a fogorvosoktól Shadov Király szerepében, az utolsóelőtti Egy király New Yorkban (1957) című filmjében is.
A filmet nagyon erőteljesen uralja Chaplin agresszív, kellemetlenkedő jelleme, bár a leginkább szívmelengető jelenet, amikor udvarolni kezd az egyik csinos női betegnek; Charlie a fogorvosi csipeszt arra használja, hogy megtartsa az orrát, és megpróbáljon néhány csókot lopni tőle.
Charlie a színházi kellékes
The Property Man
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. augusztus 1.
Charlie színházi kellékes egy varieté színházban, akinek teljesítenie kell a legkülönbözőbb igényeket, így a komédiázó „A Goo-Goo Lányokét”, az erőember, „Garlico-ét” és a drámai színészekét, „Sonka Györgyét és Kövér Lujzáét”. A próba rögtön rosszra fordul, ahogy Chaplin megjelenik a színen, és a film azzal fejeződik be, hogy Charlie működésbe hozza a tűzoltó fecskendőt, és elárasztja mind a társulatot, mind a közönséget.
Chaplinnek ez az első kéttekercses komédiája, amiben egyszerre rendező, forgatókönyvíró és főszereplő, és ismét egy Karno szkeccsre épít (különösen a színpadi burleszk elemekben). A Charlie a színházi kellékes Chaplin első varietében/music hallban játszódó filmje. A színház későbbi filmjeiben még visszatér, így az Egy éjszaka a varietében (1915), a Kutyaéletben (1918) és a Rivaldafényben (1952).
Chaplin Keystone komédiáiban a kegyetlenség, a kegyetlenkedő elemek hangsúlyosak, és a kritikusok éveken át úgy idézték a Charlie a színházi kellékest, mint ami egy különösen kegyetlen film. Először a MOVING PICTURE WORLD ütött meg kritikus hangot a filmmel kapcsolatban: „Brutalitás van minden egyes filmkockán, és úgy érezzük, hogy ezért el kell ítélni. Milyen emberi lény bírja azt látni, hogy egy idős embert arcon ütnek, és az szórakozásból számolja ezt?”. Ahogy Charlie bánik az idős színházi kellékessel, valamint ahogy Garlicko bánik Charlie-val, megütközést kelt a közönség egy részében, szemben a bohóckodás karikatúrájával, amit Chaplin sokat alkalmazott eme komédiában.
Charlie a festő
The Face on the Bar Room Floor
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. augusztus 10.
Chaplin ebben a film egy ballaidkus formájú verset, a „The Face Upon the Floor-t” figurázza ki, amely Hugh Antoine d’Arcy, híres festőről szól, aki egy másik férfi miatt elveszti szerelmét, Madeleine-t (Cecile Arnold), és aki emiatt elkezd inni, s már csak a bár padlóra tudja lerajzolni kedvese arcképét. Chaplin, a megtört szívű s alkoholista művész bánatának történetét egy kocsmában meséli el mint egy visszaemlékezések sorozataként. Kedvese bemutatásaként a film konklúziójában egy olyan amatőr képet készít, ami ara készteti a bár kuncsaftjait, hogy kirúgják az utcára.
A film az egyik legkevésbé érdekes Chaplin Keystone-film, ha a szórakoztató erejét nézzük, de mégis művészi értéket képvisel, mivel egyik azon korai hollywoodi paródiáknak, amelyek konkrét irodalmi művekre épültek. A film visszaemlékezős történet elmesélési technikája szokatlan Chaplintől, ezt csak két másik filmjében használta még, a Fegyvert vállhozban (1918), és a Rivaldafényben (1952).
Üdülés
Recreation
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. augusztus 13.
Egy park komédia, egy nap alatt leforgatták, szerepel benne a csavargó bolondozása egy csinos fiatal lánnyal, illetve a tengerész barátjával és a rendőrökkel, és végül mindenki a tóban végzi.
Ez egy féltekercses komédia, eredetileg egy oktató film volt a másik fele.
Álruhában
The Masquerader
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. augusztus 27.
Charlie egy ártalmas alakot játszik ebben a pompás komédiában. A film elején civil ruhájában láthatjuk a komédiás arcfestés nélkül, ahogy belép a Keystone Stúdióba, aztán felveszi a megszokott csavargó jelmezt, kifesti magát. Mivel flörtöl néhány lánnyal, lekési a forgatás kezdetét és porig rombolja kétszer is a díszletet, így végül a rendező lecseréli és kirúgja őt. A cseles Charlie azonban visszajön a stúdióba álruhában mint egy csinos fiatal nő, és megkapja a film női főszerepét. Charlie gyorsan visszatér kedvenc szereplője jelmezéhez, újra életet lehel a figurába, s kezdetét veszi az üldözés a stúdióban. A film azzal fejeződik be, hogy Chaplin maskarájával együtt elmerül a kút vizében.
Az Álruhában a második filmje abból a háromból, amelyben Chaplin nőként jelenik meg, a korábbiban, A házsártos feleségben egy asszonyi ruhában játszott egy feleséget, későbbiben pedig a Charlie a kisasszonyban (1915), tovább fejlesztette ezt a szerepet, s egy csodálatos átváltozással egy kedves, nőies és csábító kisasszonnyá változott. Az Álruhában az egyike azon Chaplin komédiáknak, ahol a helyszín egy filmstúdió, korábban már az Egy film egy filmrajongórólban, és a későbbiekben a Charlie a kellékesben (1915) és A peches díszletezőben (1916) is.
Charlie a betegápoló
His New Profession
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. augusztus 31.
Egy fiatalember (Charles Parrott játssza, aki komédiásként nagy hírnévre mint Charley Chase tett szert) megkéri Charlie-t, hogy gondoskodjon tolókocsiba kényszerült nagybátyjáról, amíg ő a barátnőjével van. Charlie elhelyez egy „Segítség nyomorék vagyok!” táblát az alvó férfi nyakába, hogy elmehessen gyorsan inni. Később a részeg Charlie visszatér a munkájához, még kevesebb lelkesedéssel; a köszvényes lábú nagybácsi majdnem kétszer is elkerekezik. Elkezd flörtölni az unokaöcs barátnőjével, ami miatt kitör a film csúcspontja, a csetepaté, amiben benne van Chaplin, az unokaöcs, a barátnő és jó pár rendőr. A komédia azzal fejeződik be, hogy Charlie meglép a férfiú barátnőjével.
A filmet Venice-ben, az Ocen Parkban forgatták. A Charlie a betegápoló néhány ötlete megjelenik A gyógyforrásban (1917), ahol Charlie a köszvénnyel küszködő Eric Campbell-t idegesíti, és a film megmutatja Charlie érdeklődését a NEMZETI RENDŐR ÚJSÁG iránt - ahol a bűnözőkről, a sportról és a színházról írnak gyönyörűen illusztrált fametszet rajzokkal -, és ami újra megjelenik mint kedvenc újsága A kölyökben (1921) és a Rivaldafényben (1952).
Csélcsap Charlie
The Rounders
Rendezte: Charlie Chaplin/Roscoe Arbuckle
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. szeptember 7.
A Csélcsap Charlie angol címe, a „rounder” egy régi kifejezés az ittasra (valószínűleg az italok rondóiból származik), de jelentheti a kicsapongó életű személyeket is, amivel könnyen jellemezhető ennek a szuper komédiának a két főhőse. Mr. Full (Chaplin) és Mr. Fuller (Roscoe Arbucle) párban isznak versenyt a legkülönbözőbb helyeken, otthontól kezdve más és más kávézókban illetve kocsmákban, miközben dühös feleségeik üldözik őket. Végül sikerül eljutniuk egy parkba, ahol egy csónakban próbálnak menekülni, de sikertelenül elmerülnek az Echo parki tóban.
Ez a komédia az egyetlen igazi közös munkája Chaplinnek és Arbuckle-nek, másik hat filmjük, ahol együtt játszottak - Egy film egy filmrajongóról, Tangó bonyodalmak, Charlie a bárban, A bokszmérkőzés, Álruhában, Charlie a betegápoló – nem engedett sok komikus jelenetet.
Arbuckle később tisztelettel adózott Chaplinnek, és a következőket mondta: „Mindig sajnáltam, hogy nem lehettem partnere egy jobban kidolgozott filmjében, csak néhány Keystone-egytekercsesben, amiket olyan nagy tempóban forgattunk. Chaplin egy igazi komikus géniusz, kétségkívül a korszakunk legjobbika, s ő lesz az, akiről mostantól ebben a században állandóan beszélni fognak.”
A keystone-i korszak legjobb chaplini részeg figurája a Csélcsap Charlieban, előrevetíti komikus párosát Ben Turpin-nal a Charlie mulatban (1915) és Harry Myres-szel a Nagyvárosi fényekben (1931).
Charlie a gondnok
The New Janitor
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. szeptember 24.
Chaplin egy gondnok egy irodaházban, aki baklövést baklövésre halmoz, és végül kirúgják. Amint távozik, a széf segítségért cseng, és Charlie elfogja a hivatalnok tolvajokat. A hős Charlie-t kitüntetik, s minden jóra fordul.
A Charlie a gondnok egyike Chaplin legaprólékosabban kidolgozott és legfontosabb keystone-i munkájának. A legtöbb Keystone komédiáját maga rendezte, úgy tekinthetünk ezekre, mint kísérletekre a filmek technikai részeivel. A Charlie a gondnok nagyon erős fejlődést mutat az elbeszélő módban, és abban, hogy érzelmekkel viszonyul a komédiához. Chaplin továbbfejleszti és újraforgatja a Charlie a gondnokot a következő évben A bank címmel.
Mindemellett Chaplin borzongató komédiát is alkalmaz (amikor Charlie az ablakpárkányon lóg és a következő jelenetben majdnem kiesik). A borzongató komédia néhány évvel korábban „magas és szédítőként” vált népszerűvé a filmkomédiában, azonban amíg Chaplin úttörő alakja volt az érzelmes komédiáknak a burleszkben, visszafordult a borzongató komédiákhoz az Aranylázban (1925) és a Cirkuszban (1928), és ugyanolyan jól használta az ilyen effekteket, mint Harold Lloyd a filmjeiben.
Riválisra akadva
Those Love Pangs
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. október 10.
Charlie és Chester Conclin rögtön riválissá válnak, ha egy nőt egyszerre látnak meg, legyen az a házinénijük vagy egy csinos nő a helyi parkban. Egy sikertelen hódítás miatt Charlie öngyilkosságot kísérel meg azzal, hogy beugrik egy tóba, de egy rendőr megmenti, és Charlie gyorsan újra akcióba lép hódító riválisával, Chester-rel szemben. Chester-t, aki egyszerre két hölgy figyelmét is felkelti, Charlie leüti, majd követi a két nőt (akik könnyűvérűeknek tűnnek) az ötcentes moziba. Charlie élvezi, hogy köztük ülhet, de érkezik Chester és egy másik férfi, akik kihajítják őt - a mozivásznon keresztül.
Mack Sennett szerint, Chaplin a Riválisra akadvában kicsit többet tett a filmbe, mintsem hogy elképzelte a vásznon Chester-t és magát, hogy követik házinénijüket. Chaplin az ötletet továbbfejlesztette azzal, hogy a két férfi egy kávézóban/pékségben dolgozik, ami rengeteg mulatságos-komikus anyagot adott a kéttekercses Tészta és dinamithoz, ugyanakkor a Riválisra akadva egy gyengébb kiadása A házinéni kedvencének, a Húsz perc szerelemhez hasonló parkkomédia és a befejezés ötcentes mozis jelenetet az Egy film egy filmrajongórólra utal. Mindazonáltal Chaplin előadása teszi a filmet értékessé. A sétapálcáját önmaga kiterjesztésére használja: a bot kampójával húzza Chester-t, hogy aztán a vízbe lökje. Chaplin a bambusznádat is fogpiszkálónak használja, a cigarettáját pedig a csizmájával löki el. Sok kiváló példa jelenik meg a filmben, de mind közül a legjobb, ahogy Charlie az ötcentes moziban a karjaival a két hölgyet átkarolja, úgy a lábával is udvarol nekik.
Tészta és dinamit
Dough and Dynamite
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. október 26.
A Tészta és dinamit talán a legfontosabb komédia, amit Chaplin a világhír felé vezető út kezdetén csinált, és a legnyereségesebb is a Keystone-nál készített kéttekercses filmek közül. Chaplin szerint a film, amelynek forgatása kilenc napot igényelt, és költségvetése 800-1000$, forgalmazása alatt az első évben több mint 130 000$-t hozott. A korai némafilm korszakában a Tészta és dinamitra általában úgy tekintettek, mint ami egyike hollywoodi komédiák legnagyobbikának.
Chaplin és Chester Conclin pincért játszik a kávézóban/pékségben, akiket támogat munkaadójuk, mert egyedül ellátják az összes feladatot, amikor a többiek sztrájkolnak. A sztrájkolók titokban elhelyeznek egy bombát az egyik kenyérbe, amit Charlie akaratlanul berak a sütőbe. A kávézó/pékség felrobbanásával zárul a film, amitől mindenki kábult lesz, és törmelékek között találja magát. Az utolsó jelenetben Charlie kiemeli a fejét egy hatalmas liszteszsák alól.
A film több, mint egy sikeres komédia, mert reagál az éppen aktuális munkaerő piaci eseményekre Los Angelesben, ahol a város pékségi szakszervezetei jobb munkakörülményeket követeltek a dolgozóknak. A film utolsó jelenete, hogy Charlie felbukkan a lisztfelhőből, előrevetíti a Charlie az inas (1915) befejezését, a dühös sztrájkolók pedig A peches díszletezőben (1916) és a Modern időkben (1936) fognak még szerepet kapni.
Charlie az autóversenyen
Gentlemen of Nerve
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. október 29.
Chaplin Mr. Wow Wow-t játssza (Chaplin újra egy Karno jelenetből merít ihletet), akit „kellemetlen tényezőnek” mutatnak be ebben az üde egytekercses komédiában, amely részben az Ascot parki autóversenypályán játszódik (úgy, mint korábban a Mabel és a tormás virsli) 1914. szeptember 20-án egy Bert Dingley-versenyen. A film legelragadóbb jelenete, amikor Mr. Wow Wow egy vonzó fiatal hölgy mellett ül, és lopva hörpint – a hölgy szívószálával – a szódásüvegéből. Chaplin később újra feldolgozza ezt a helyzetet A peches díszletező (1916) ebédjelenetében.
Charlie a zongoraszállító
His Musical Career
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. november 7.
Charlie egy zongoraszállító segédje. Azt a feladatot kapják, hogy szállítson el egy zongorát a Prospect Street 666-ba és hozzon el egyet a Prospect Street 999-ből. A zongoraszállító (Mack Swain) és új segédje elindulnak szamárhúzta kocsijukkal, de elbénázzák a címeket, és mindent fordítva csinálnak. A film azzal fejeződik be, hogy a zongora leesik az úton, és beleesik a közeli tóba.
Charles Parrot játssza a zongorakereskedőt, egyike azon kis szerepe Parrot-nak, amit a chaplini Keystone komédiákban játszik, mielőtt nagy hírnévre tett volna szert Hal Roach producer keze alatt Charley Chase, a híres komédiás néven. Egy másik kapcsolat Roach-hoz, hogy Chaplin komédiája mintául szolgált – majdnem hogy prototípusa volt – Laurel és Hardy háromtekercses komédiájához, a The Music Boxhoz (1932), aminek a producere Hal Roach volt, rendezője James Parrot (Charles Parrot öccse). A film elnyerte az első Oscar-díjat a rövidfilm (komédia) kategóriában.
A chaplini Keystone komédiákon túl, Mack Swain megjelenik Chaplin későbbi filmjeiben is, így A henyélők osztályában (1921), a Bérfizetés napjában (1922), A zarándokban (1923) és Aranylázban (1925) Big Jim McKay-ként, ami pályafutása legemlékezetesebb szerepe volt.
Charlie a jó családapa
His Trysting Places
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. november 9.
Charlie és felesége (Mabel Normand) otthoni perpatvarai élesen szemben állnak a harmonikus kapcsolatban élő Ambrose-zal (Mack Swain) és feleségével (Phylis Allen). A két férj összetalálkozik, és miután jól kiveszekedik magukat egy étteremben, felcserélik a kabátjukat. Mabel egy szerelmes levelet talál Ambrose kabátjának zsebében, és azt gondolja, hogy a férjének szeretője van. Ambrose felesége pedig egy cumisüveget talál Charlie kabátjának zsebében, amiből arra következtet, hogy férjének törvénytelen gyereke született. Ez a zűrzavar csak folytatódik a helyi parkban, végül Charlie és Mabel kibékülnek, de Ambrose és felesége között továbbra is puskaporos a levegő.
A Charlie a jó családapa az egyik legjobb kéttekercses Chaplin-film, ami a Keystone-nál készült a történet szerkezetét, vezetését és rendezését tekintve. Azonban Chaplin ebben a kegyetlen karakterekre épülő filmjében még távol van a Kis Csavargó igazi alakjától, ami olyan későbbi remekműveiben jelenik meg, mint A kölyök (1921), ahol a szülő és gyerek között nagyon szoros érzelmi kapocs van. Ebben a filmben Charlie a kisfiát, Peter-t rugdalózójának gallérjánál fogja, engedi a földön igazi fegyverekkel játszani vagy veszélyes helyek közelébe, mint a forró tűzhely. Amint Mack Sennett írta önéletrajzában, Chaplin „irányt mutat W. C. Fields-nek sok éven át ezekkel a jelenetekkel, amelyekben nevettet azzal, hogy kegyetlen a gyerekekhez”. A távolságtatás, ahogy a kisfiát kezeli ebben a filmben, előrevetíti azt a Charlie-t, aki rendőrt alakít a Charlie a rendőrben (1917), mikor egy elesett család gyermekeit úgy eteti, mintha csirkék volnának, de ugyanez jelentkezik A zarándokban (1923), ahol Charlie egy jól megérdemelt kokit oszt.
Charlie ismerkedik
Getting Acquinted
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. december 5.
Ebben az egytekercses komédiában Charlie és Mabel otthagyják párjukat (Phyllis Allen és Mack Swain), hogy találkozzanak egy parkban. Utolsó Keystone-nál készült filmje, a Charlie ismerkedik a Westlake Parkban készült, és egy nap alatt forgatták le. Bár sok a hasonlóság a korábbi parkkomédiákhoz, de azokkal ellentétben ez jobban strukturált és jobban megrendezett. Kerüli a szokásos tégla- és tortadobálásokat vagy azt az átlagos befejezést, hogy mindenki beleesik egy tóba.
Charlie az ősember
His Prehistoric Past
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1914. december 7.
A „Piltdown-i Ember” megtalálása 1912-ben (az addig ismeretlen korai emberi leletről később kiderült, hogy kacsa) és más ebben a korszakban jelentkező őskori felfedezések ráirányították a közvélemény figyelmét az emberiség eredetére. A Man’s Genesis (1912) egy egytekercses dráma, amelyet D. W. Griffith rendezett a Biográf stúdió számára, egy jó példája ennek, és hamarosan mintájául szolgált a komikus filmek számára.
A Chaplin-rendezte Charlie az ősember az utolsó kéttekercses komédiája a Keystone számára, és egy karno-i álomfantáziából indul ki. A csavargó elalszik egy padon a parkban, és azt álmodja, hogy egy ősember. Chaplin így vall erről az önéletrajzában:
„A Charlie az ősemberben egy gag-gel kezdtem, ami az első belépésem volt a filmben. Egy ősember jelmezében jelenetem meg, egy medvebőrt viselve és figyeltem a tájat. Elkezdtem kitépkedni a medvebőr szálait, hogy megtöltsem a pipámat. Ez az ötlet éppen elég volt ahhoz, hogy utaljon a történet őskori jellegére, és behozta a szerelmet, a rivalizálást, a harcot és az üldözést. Ez volt az a módszer, amivel mindnyájan dolgoztunk a Keystone-nál.”
A csavargó álma hirtelen véget ér, mert egy rendőr (Sydney Chaplin játssza, Chaplin féltestvére) felébreszti, és elküldi a parkból.
Chaplin ezt az álomjelenetet a durva felébredéssel felhasználta több filmjében is – így A bankban (1915), a Fegyvert vállhozban (1918) a Napos oldalban (1919), A kölyökben (1921), A henyélők osztályában (1921), az Aranylázban (1925), a Modern időkben (1936) és a Rivaldafényben (1952).
Charlie a kékszakáll
Tillie’s Punctured Romance
Rendezte: Mack Sennett
Írta: Mack Sennett
Premier: 1914. december 21.
Hollyood első egészestés burleszkje, a Charlie a kékszakáll jutalomjáték volt, az akkori színpadi sztár, Marie Dressler számára. Az általa játszott Tillie karakter egy musicaldarabra épült, a Tillie’s Nightmarere épült, amit Edgar Smith rendezett, zenéjét A. Baldwin Sloane szerezte, és amelyben Dressler nagy sikert aratott a Broadway-en 1910-ben.
A filmhez Dressler egy tizenkét hetes szerződést kötött, amelyben heti 2500$ ütötte a markát. A filmet nyolc hét, negyvenöt munkanap alatt forgatták le 1914. április 14. és június 9. között (az utómunkálatokkal együtt, a film tizennégy hét alatt készült el) és 50 000$-ba került. A film sok problémát okozott a rendező-producer Mack Sennett-nek. Erre később így emlékszik vissza: „folytatnom kellett a hetente jelentkező rövid komédiák forgatását is, ez azt jelentette, hogy egy adott forgatási napon sohasem állt rendelkezésre a film összes szereplője, mert egy vagy két embernek állandóan forgatnia kellett más filmekben.” Valóban, Chaplin a film forgatása alatt öt másik komédiában is szerepet kapott: A végzetes kalapácsban, A bokszmérkőzésben, a Barátja a banditában,a Mabel és a tormás virslibenés a Mabel házaséletében.
A film egyszerű története abból áll, hogy Tillie Banks-et (Marie Dressler), egy vidéki lányt, egy városi csavargó (Chaplin) arra vesz rá, hogy lopja el apja pénzét, és szökjön el vele a városba. Ott aztán a szélhámos elveszi a pénzét, elhagyja egy másik nő, Mabel (Mabel Normand) miatt. Amikor arról írnak az újságok, hogy Tillie az egyetlen örököse elhúnyt nagybátyja vagyonának, a szélhámos újra megkeresi Tillie-t, és feleségül veszi. Élvezi a gondtalan életet, ameddig Tillie öröksége el nem fogy, és embervadászat kezdődik, amikor Tillie rájön, hogy a szélhámos már megint csapja a szelet Mabel-nek.
Bár Chaplin nem az első számú szereplő a filmben, mégis amikor a filmet először bemutatták 1914 novemberében egy filmvásáron, mindenki másnál jobban előtérbe került. Majdenem minden producer őt kereste, és mindenki vele akart szerződést kötni. A Charlie a kékszakáll hatalmas siker lett, amikor bemutatták, és Chaplin volt az, aki ezt a figyelemre méltó filmet sikerre vezette. A MOVING PICTURE WORLD ezt írta: „Chaplin felülmúlta önmagát, alapjában véve, csupán csak ez történt. A csodálatos mozgása és csúszkálása ugyanolyan mulatságos az első tekercsben, mint az utolsóban.” A VARIETY pedig azt írta, hogy „Miss Dressler a központi figura, de Chaplin megjelenése a kamera előtt az igazi esemény ebben a varázslatos filmben”. Chaplin azonban nem gondolkozott túl sokat erről a filmről, önéletrajzában csak ennyit írt: „öröm volt együtt dolgozni Marie-vel, de nem gondolom, hogy a filmnek túl sok jelentősége volna”.
A Mutual Film Corporation nem volt felkészülve arra, hogy forgalmazni tudja ezt a filmet, így ez az egyetlen egy keystone-i Chaplin-film, amelyet az újonnan alakult Alco Film Corporation forgalmazott. A Charlie a kékszakállt állandóan játszották a mozik – folyamatosan megvágták, és később zenét és hangeffektusokat tettek hozzá, egészen az 1940-es évekig.
Megrendelés
A Chaplin at Keystone négylemezes DVD kiadvány, amelyen Chaplin összes Keystone-filmje megtalálható (kivéve egy, a Barátja a bandita, amelyről nem található kópia). Nyolc év kemény munkájának eredménye ez, amely alatt átkutatták az egész világot a legmegfelelőbb kópiákért, digitálisan feljavították őket, és zenét komponáltak hozzájuk.
A Keystone-filmek először találhatóak meg felújított formában DVD-n, amit BFI 2010-ben publikált Angliában, Amerikában, Franciaországban és Olaszországban.
Hozzászólás
Hírek
- Reklám
Autó oldal
Szeretne többet megtudni az autókról és a leghíresebb világmárkákról?
Bern és Svájc
Szereti a hegyeket vagy Svájcot?
Szavazás