Charlie Chaplin

A filmművészet zsenije

Monsieur Verdoux

Chaplin igazán különleges komédiája a Monsieur Verdoux, amely egy hidegvérű francia gyilkosról szól, aki gazdag özvegyeket vesz el, majd megöli őket pénzükért. A Monsieur Verdoux cinikus, fanyar és fekete komédia, ugyanakkor, ha figyelünk, láthatjuk benne a chaplini bájt, amely sok eséssel, de még több nevetéssel jár. Ez az idő kezdete Chaplin legboldogtalanabb éveinek Amerikában. 

Charles Chaplin, szerénység nélkül, a Monsieur Verdoux-t „pályafutásom legokosabb és a legbriliánsabb" filmjeként jellemezte.

Chaplin időről időre módosította ezt a véleményét, de a Monsieur Verdoux valóban a legfeketébb komédiája – a történet egy sorozatgyilkosról szól, akinek végül fejét veszik. Amint Chaplin mindig mondta, a komédia sosincs nagyon távol a tragédiától és a horrortól. „Bizonyos körülmények között – írta – a gyilkosság komikus lehet.”

A témát eredetileg Orson Welles javasolta, a hírhedt francia gyilkos, Henri Désiré Landru életét bemutató dramatizált dokumentumfilm ötleteként - akit 1922-ben végeztek ki, mivel megölt legalább tíz nőt, két kutyát és egy fiút. Chaplin érdeklődésést annyira felkeltette ez az ötlet, hogy ötezer dollárt fizetett érte Wellesnek, azzal a megállapodással, hogy a filmben majd megjelenik a felirat, „készült Orson Welles ötlete alapján”. Évekkel később Welles azt állította, hogy ő maga írta egy forgatókönyvet a filmhez, de ez valószínűtlennek tűnik –  a Chaplin és Welles közötti írásbeli megállapodás ezt egész biztosan nem említi.

A megállapodást 1941-ben írták alá, de Chaplinnek még további négy évébe került a forgatókönyv véglegesítése. Időközben a nyilvánosság elé tárt csúnya apasági per bosszantó zaklatottságát kárpótolta briliánsan sikeres házassága Oona O’Neill-lel.

Chaplin azt mondta, hogy Verdoux karakterét részben Thomas Wainwright, egy tizenkilencedik századi angol hamísító, gyilkos és értelmiségi, inspirálta. Azonban Monsieur Henri Verdoux még mindig sok mindenben hasonlít Monsieur Henri Landru-ra. Szakmájukat tekintve mindketten bútorkereskedők, tiszteleteméltó polgári családi életet élnek, miközben gazdag özvegyeket vesznek el, majd ölnek meg a pénzük miatt. Éppegy, mint Landrut, Verdouxot is akkor fogják el, amikor egyik áldozatának családját kíváncsivá teszi rokonuk eltűnése. 

Chaplin arra használja a történetet, hogy szatirikus összehasonlítást tegyen a egyéni és a tömeges gyilkolás között. „Ami a tömeges gyilkosságot illeti, azt nem bátorítja-e a világ? Nem készít-e pusztító fegyvereket pusztán abból a célból, hogy tömegeket gyilkoljanak le velük? – és azt mondja a riporternek, aki interjút készít vele a kivégző szobájában – Egy gyilkosság gazemberré tesz... millió pedig hőssé. A számok szentesítik a gyilkolást, drága barátom.”

Az ilyen felfogás nagyon gyanúsnak tűnt a 40-es évek Amerikájában, amely már kezdett belecsúszni a hidegháborús évek paranoiájába és boszorkányüldözésébe. A Breen iroda – az amerikai mozi öncenzúrázó szervezete – eredetileg teljes mértékben elutasította a forgatókönyvet, mondván, hogy az „támadja a jelenlegi társadalmi rendszert”, még ha a történet Franciaországban is játszódott a két világháború között. Végül megelégedtek néhány kivágással, bár azoknak az időknek a prüdériája az összes olyan jelenet eltávolítását megkövetelte, amely utalt arra, például, hogy egy férj és feleség ugyanabban az ágyban alszik.

Eltekintve a cenzúrahivatal problémáitól, a forgatás gyorsabb és probléma-mentesebb volt, mint bármely más egészestés Chaplin-filmé. A filmgyártási költségek emelkedése és a háború utáni filmtőke korlátozottsága azt jelentette, Chaplin már nem engedhette meg magának a fényűzést, hogy a forgatáson improvizáljon és kísérletezzen, mint ami a korábbi munkamódszerét jellemezte.

A gazdasági helyzet azt diktálta, hogy mindent előre részletesen meg kellett tervezni. Chaplin befejezett forgatókönyvvel, precíz forgatási időbeosztással és aprólékosan megtervezett beállítási rajzokkal dolgozott minden jelenetben.

Gondoskodva a francia díszletek hitelességéről, asszisztenseként Robert Florey francia rendezőt alkalmazta, aki régi barátja és csodálója volt. A hitelesség Monsieur Verdoux bajszára is kiterjedt – ez volt az első alkalom, hogy Chaplin valódi bajuszt növesztett egy szerep kedvéért. A forgatás kevesebb három hónap alatt befejeződött.

A filmet 1947 áprilisában, New Yorkban mutatták be, amikor a politikai üldöző-hadjárat első csúcsára kapaszkodott, és Chaplin volt ennek egyik legkiemelkedőbb áldozata, aki bizonytalan, de heves gyanú alatt állt politikai radikalizmusa miatt.

Chaplint megdöbbentette a közönség általános elutasítása a premieren, és még inkább a sajtókonferencia, ahol az ellenséges újságírók nem voltak hajlandók a filmről kérdezni, de ragaszkodtak ahhoz, hogy többet tudjanak meg politikai nézeteiről, hazaszeretetéről, adóügyeiről és arról, hogy miért nem vette fel az amerikai állampolgárságot.

Azután ugyanazok a jobboldali fanatikusok, akik ezt a zaklatást szervezték, ellenséges őrséget állítottak azoknál a moziknál, ahol a filmet vetítették, sőt, kényszerítették a United Artistsot, hogy időlegesen vonja vissza a filmet a mozikból. Ez volt a kezdete Chaplin utolsó, és legboldogtalanabb USA-beli korszakának, amely országot 1952-ben véglegesen elhagyott.

De a sok támadó között még mindig voltak lelkes támogatói Chaplinnek és a Monsieur Verdouxnak. Mindannyiuk közül a legfontosabb a legendás kritikus, James Agee volt, a Nemzet írója, aki azzal vágott vissza a reakciós ellenzéknek, hogy nem egy, hanem három nagyobb kritikát is szentelt a Monsieur Verdouxnak, amelyet kétség kívül az egyik legjobb filmnek tartott, amit valaha készítettek. Ami a hidegháborús Amerikát illeti, Agee kinyilvánította „hiszem, hogy egy demokrácia, ami nem képes magába foglalni ellenségeit, bármilyen típusúak is legyenek, az már nem demokrácia!”. Természetesen Chaplin nem volt Amerika ellensége, de Monsieur Verdoux karakterében kétség kívül kritikus volt egy olyan társadalommal szemben, amely a kritikát nem tudta elfogadni.

Megrendelés 

    The Chaplin Collection: Monsieur Verdoux

A The Chaplin Collection sorozat Monsieur Verdoux DVD-jében a film digitálisan felújítva, rengeteg extrával és újrakevert hanggal jelenik meg.

Mivel az európai Park Circus a Warner Bros. kiadványok újraforgalmazása során a Monsieur Verdoux DVD-t külön csomagban nem adta ki, csak a nagy Charlie Chaplin: The Collection részeként, ezért ez a korábbi teljes Chaplin kollekció, a 2003-as Warner Bros. európai kiadása.

   The Criterion Collection: Monsieur Verdoux

Európában a Monsieur Verdoux a teljes Chaplin kollekció újraterjesztése során nem jelent meg, így ott a korábbi, Warner Bros. forgalmazás a legfrissebb kiadványa, de Amerikában az újabb kiadású sorozat, a Criterion Collection részeként már megjelent. A Criterion Collection 2010-ben kezdett bele a Warner Bros. Chaplin gyűjteményének újraterjesztésébe. A DVD-k újratervezett külsővel, gyönyörű képekkel, de azonosan jó minőségű anyaggal jelennek meg. Figyelem: ez a DVD csak amerikai vagy multirégiós DVD lejátszóval tekinthető meg! 

Hozzászólás