Charlie Chaplin

A filmművészet zsenije

Nagyvárosi fények

Mire a Nagyvárosi fényeket bemutatták, a hangosfilm már közel három éve diadalmaskodott a némafilm felett, Chaplinnek mégis sikerült az összes közül talán a legtipikusabb néma komédiáját elkészítenie, az érzelmek pontos és megfelelő adagolásával és a filmtörténet egyik leghíresebb befejező képsorával.

A Nagyvárosi fények a legkeményebb és a leghosszabb vállalkozásnak bizonyult Chaplin karrierjében. Két év és nyolc hónap telt el, mire befejezte a filmet, és ezen belül majnem százkilencven napot töltött az aktuális forgatással.

A csoda az, hogy a befejezett filmen nem érződik sem az erőfeszítés, sem az aggodalom. Amint egy kritikus, Alistair Cooke mondta, a film, minden nehézség ellenére „oly könnyen folyik, mint a víz a kavicsok között”.

Amint az megszokott Chaplin terveinél, a történet menet közben itt is sok változáson ment át. Chaplin már a kezdeteknél elhatározta, hogy a film a vakság témáját boncolja. Az első gondolata az volt, hogy saját maga fog egy bohócot alakítani, aki megvakul, de megpróbálja titkolni ezt a kislánya előtt.

Hamarosan azonban áttért a vak lány ötletének irányába, aki romantikus képet épít fel magában arról a kismeberről, aki beleszeret, és rengeteg áldozatot hoz azért, hogy a műtétjéhez pénzt szerezzen.

Amint ezt eldöntötte, már - szokatlan módón - tisztán látta maga előtt a film befejezését - egy olyan pillanattal, amikor a vak lány, visszaszerezve látását, megtudja a szomorú valóságot jótevőjével kapcsolatban. Még mielőtt leforgatta volna, már tudta, hogy ez egyike lesz legkiválóbb jeleneteinek.

Igaza volt; ahogy egy kritikus, James Agee mondta, ez „a legnagyobb művészi teljesítmény, és a legmagasztosabb pillanat a filmtörténelemben”.

Chaplin még élete végén is csodálta a jelenet varázsát : „Egyszer vagy kétszer történt olyasmi,... mint a Nagyvárosi fények utolsó jelenetében... nem egy szerepet játszom..., mintha kívülről nézném magam... csodálatos jelenet, csodálatos, mert nincs túljátszva."

Rengeteg fáradságos hetet töltött annak a megtévesztően egyszerű jelenetnek a kidolgozásával, amelyben a Kis Csavargó és a virágáruslány először találkozik, felállítva a történet kulcspontját. Itt két-három perc alatt, szöveg nélkül, kell megalapozni két ember találkozását; be kell mutatni, hogy a csavargó rájön, a lány vak, és elragadtatással elegy sajnálatát, valamint azt is, hogy a lány azt hiszi, ez a szegény csavargó egy gazdag ember. A képsorok végén, mikor az érzelmek a tetőfokára hágnak, megkoronázza a jelenetet egy leheletnyi komédiával.

„Ez teljesen olyan volt, mint a táncolás – mondta Chaplin – hosszú ideig tartott, nap nap után ezt vettük fel.”

A vak lány szerepére egy nemrég elvált húszéves chicagói előkelőséget, Virginia Cherrill-t választotta. Tapasztalatlansága nem volt hátrány Chaplin szemében, éppen olyan színészeket akart, akik szófogadóan tudják követni instrukcióit. Lenyűgöte Virginia képssége, ahogy a vakság benyomását keltette. Ezt tanácsolta neki: „Nézz befele és ne engem nézz!”

Közös munkájuk nem volt könnyű. Virginia volt az egyetlen olyan színésznő, akivel Chaplinnek nem sikerült jó kapcsolatot kialakítani. Több mint ötven évvel később, Cherrill ezt mondta ezzel kapcsolatban: „Charlie sohasem szeretett engem, és én sem szerettem soha őt”.

Saját részéről, Chaplin azt érezte, hogy hiányzik a lányból a szükséges elhivatottság: „Virginia egy amatőr – mondta leszólóan.” Egy alkalommal Chaplin megpróbálta a lányt helyettesíteni Georgia Hale-el, aki a női főszerepet játszotta az Aranylázban. Küzdelmeik ellenére, vagy talán épp emiatt, Virginia szerepjátszása közel van a lehető legtökéletesebbhez.

Bármilyen szigorú is volt Chaplin a többiekkel, mindig keményebb volt önmagával. Ebben az esetben volt olyan nagy az akaratereje, hogy kivágjon a filmből egy olyan jelenetet, amelyről tudta, hogy kitűnő, de egyszerűen nem illeszkedik a végső filmhez. Ragyogó változatok ezek egy egyszerű ötlet köré építve. A Kis Csavargó kiszúr egy fadarabot, amely beszorult a csatornába, és hanyagul megpróbálja kiszabadítani. Semmi tőbb - mégis, a Csavargó koncentrációja és a járókelőkben ébredt kíváncsiság kitűnő komédiává teszi a jelenetet.

Még mielőtt elkezdte volna a Nagyvárosi fényeket, a hangosfilm határozottan elterjedt. Ez a forradalmi változás nagyobb kihívást jelentett Chaplin-nek, mint a többi néma-filmsztár számára. Chaplin csavargó figurája egyetemes volt. Arcjátéka a világ minden táján érthető volt. De ha a csavargó elkezd angolul beszélni, akkor a világméretű közönsége azonnal leszűkül. Ezen felül problémát jelentett az is, hogyan kellene megszólalnia. A világon mindenki a saját fantáziája alapján képzelte el, hogy milyen lehet a csavargó hangja. Hogyan tudna ő most megjelenni egy egyszerű, egynyelvű hanggal?

Chaplin egyszerűen megoldotta a problémát a beszéd elhagyásával, és a Nagyvárosi fényeket némafilmként készítette el, csakúgy, mint korábbi alkotásait. Egyedüli engedménye az volt, hogy a filmmel összhangban lévő zenét adott hozzá, és alkalmazott néhány hangeffektust - úgy, mint a lenyelt síp zavaró csicsergése -, ami megmutatta, hogy Chaplin képes a hangot ugyanolyan kreatívan használni, mint a képeket, ha komédiáról van szó. Már korábbi némafilmjei bemutatóin is nagy figyelmet szentelt az élő zenekari kíséretnek. Most lenyűgözte a sajtót és a közönséget azzal, hogy maga komponáta a Nagyvárosi fények teljes zenéjét.

A Nagyvárosi fényeké volt az egyik legcsodálatosabb premier, amit a mozivilág valaha is látott. Los Angelesben Chaplin vendége Albert Einstein volt, míg Londonban Bernard Shaw ült mellette a bemutatón. A Nagyvárosi fények hatalmas sikert aratott. Chaplin minden bonyodalmát és nehézségét kárpótolta a film, amely, úgy tűnik, mindmáig hírnevének és karrierjének csúcspontja.

Megrendelés 

          Charlie Chaplin: The Collection - City Lights

A Charlie Chaplin: The Collection sorozat City Lights DVD-je a filmet most eredeti formájában, digitálisan felújítva, rengeteg extrával és Chaplin eredeti zenéjének újrakevert változatával jeleníti meg.

A Park Circus Európában 2010-ben kezdett bele a Warner Bros. Chaplin gyűjteményének újraterjesztésébe. A DVD-k újratervezett külsővel, gyönyörű képekkel, de azonosan jó minőségű anyaggal jelennek meg.

Hozzászólás