Charlie ChaplinA filmművészet zsenije
Essanay széria
Chaplin 1915-ben ment át a Keystone-tól az Essanay stúdióba, ahol abban az évben tizenöt filmet készített. Bár Chaplin főleg a szórakoztatásra koncentrált, a filmek széles skálán mozognak: az egyszerű, korai parkkomédiától egészen az olyan alkotásokig, amelyek már későbbi, világhíres Chaplin-jelenetek alapjai.
Charlie a kellékes
His New Job
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1915. február 1.
Chaplin első Essanay komédiája volt az egyetlen Essanay-filmje, amelyet a chicagói stúdióban készített. Mint Keystone-os filmjeiben, az Egy film egy filmrajongórólban (1914) és az Álruhában (1914), Chaplin a film helyszínének egy stúdiót választott. Charlie-t mint kellékest alkalmazzák, de hamarosan lefokozzák az asztalos segédjévé a Lockstone stúdióban (vicces utalás korábbi munkáltatójára, a Keystone-ra), azonban esélyt kap arra is, hogy színészként megmutassa magát, ez viszont végül botrányba fullad. Ez a film volt az első, amelyben Chaplin együtt játszik a kancsal Ben Turpin-nal és titkárnőként Gloria Swanson-t is láthatjuk. Érdemes megjegyezni, hogy többször használnak mobil kamerát a filmben, amit ebben az időben ritkán alkalmaztak a komédiákban, és maga Chaplin is hírnevét a statikus filmezés során nyerte el.
Charlie mulat
A Night Out
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1915. február 15.
Chaplin második Essanay-filmje volt az első azon öt film közül, amit a cég nyugat-kaliforniai stúdiójában forgatott. A film cselekménye hasonlít a keystone-i Csélcsap Charliehoz (1914), amelyben Chaplin és Roscoe ’Fatty’ Arbucle játszott együtt, most a párja Ben Turpin. A filmben Chaplin és Turpin egy kiváló komédiás páros, akik végigisszák magukat a városban, kezdve egy kávézóval, és befejezve egy hotelszoba fürdőszobájában egy csinos lány társaságában. A szituáció nagyon hasonlít a Hajsza az esőbenhez (1914). A filmben játszik Edna Purviance is, ez az első filmje Chaplinnel.
A bokszbajnok
The Champion
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1915. március 11.
Egy Keystone film, A bokszmérkőzés (1914) adta az ötletet, mivel Chaplint a boksz nagyon érdekelte. A komédiában Charlie-t mint egy ökölvívó edzőtársát alkalmazzák, később aztán ő is harcol a díjért, és meg is nyeri a bajnoki meccset kutyája segítségével. A bokszmeccsek ebben az időben, több államban illegálisak voltak, így azokat a filmeket, amelyek ilyen mérkőzésekről szóltak, főleg, ha komikus elemek is voltak benne, felfokozott várakozás övezte. A csavargó és a kutyája közötti viszonyt Chaplin továbbfejlesztette három évvel később, a Kutyaéletben (1918), és briliáns koreográfiája a boksz ringben megjelenik majd a Nagyvárosi fények (1931) bokszmeccsében is. A bokszjelenetben a bemondót G. M. Anderson játssza.
Charlie a parkban
In the Park
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1915. március 18.
Az első egytekercses filmje Chaplinnek a kettőből az Essanaynél. A stúdió kérésére a filmet nagyon gyorsan leforgatták. Charlie a filmben úgy szerepel, mint aki gátja két szerencsétlen szerelemes életének, ugyanazok az improvizációk szerepelnek benne, mint amelyek a Keystone-beli egyszerű park komédiákban, és a film lényegében a Húsz perc szerelem (1914) Keystone filmjének a remake-je.
Charlie a szökevény
A Jitney Elopement
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1915. április 1.
Charlie-nak meg kell mentenie szerelmét, Ednát egy tervezett házasságtól, ezért Chloride de Lime grófjának adja ki magát, aki eljegyzi Ednát, de akit sem Edna, sem a lány apja nem látott korábban. A film egy autósüldözéssel zárul - főszerepben egy Ford márkájú autóval -, az akkori komédiák elengedhetetlen kellékével. A tárgyak megszemélyesítése meg a csavargó téves azonosítása Chaplin két kedvenc eleme volt. Elő is jött két korábbi filmjében, a Charlie a pincérben (1914) meg a Barátja a banditában (1914), és több későbbi filmjében úgymint a Charlie a női szabóban (1916), A henyélők osztályában (1921) vagy A diktátorban (1940). Chaplin csodálatos tárgy megszemélyesítései közül ebben a filmben a legjobb az, amit Chaplin még a Fred Karno Music Hall-ban adott elő egy szkeccsben; ahogy megpróbál felszeletelni egy bucit, és a vágó mozdulatokat folytatva a buci egy harmonikává alakul át.
A csavargó
The Tramp
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1915. április 15.
Charlie megmenti a farmer lányát az erőszakos rablók markából, és megakadályozza, hogy a farmot kirabolják. Beleszeret a lányba, de meglátja annak szerelmét, ami egyértelművé teszi, hogy a kis csavargó itt nem rúghat labdába. Elmegy, és otthagy egy feljegyzést a lánynak, amit később az el is olvas: „Úgy gondoltam kedvessége szerelem, de tévedtem, mert láttam ŐT. Viszlát, Charlie.” Ez a Chaplin-film egy prototípusa a későbbi filmeknek, amelyeket nagyon jól megszerkesztett és felépített, és ahol sikeresen ötvözte a komédiát és a pátoszt. A film szomorú befejezése – ez új a komédiákban – társul azzal, amit Chaplin itt először használ, az elhalványuló képsorokkal, amelyben a csavargó egyedül elbandukol a távolba, háttal a kamerának.
Charlie a strandon
By the Sea
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1915. április 29.
A két egytekercses Essanay komédia második darabja. A filmet Kaliforniában, Venice-ben forgattak egy nap alatt. A bolha poént itt használja Chaplin először egy hosszabb improvizáció keretében, amit aztán továbbfejleszt a Rivaldafényben (1952).
Újjászületés
His Regeneration
Rendezte: G. M. Anderson/Charlie Chaplin
Írta: G. M. Anderson/Charlie Chaplin
Premier: 1915. május 7.
Chaplin vendégszereplésével készült egytekercses G. M. „Broncho Billy” Anderson dráma. A csavargó a film tánctermi jelenetében lép fel. Az a tény, hogy a film főcímében az jelenik meg, hogy „részben Charlie Chaplin segítségével készült” valószínűleg azt jelenti, hogy Chaplin keze is benne volt a film készítésében. A film cselekménye nagyon hasonlít a Charlie a betörő történetéhez.
Charlie az inas
Work
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1915. június 21.
A hozzá nem értő dolgozók rombolása egy kedvelt témája a helyzetkomikumokra épülő komédiáknak; például 1906-ban Chaplin megjelenik egy Music Hall szkeccsben mint szerelősegéd. Ebben a komédiában Chaplin egy tapétázó inast alakít, akit arra alkalmaznak, hogy egy házat kitapétázzon (a nyakába varrt otthon a Bradbury Ház volt, egyike Los Angeles legnagyobb házainak). A nyugalmat anarchia váltja föl és mindez egy szörnyű felfordulásban csúcsosodik ki. A nyitó képsor – ahogy Charlie húzza a szerszámos kocsit a forgalmas utcán, majd felfele a dombra, miközben a főnöke rajtaül a kocsin, és meg is ostorozza – jól szimbolizálja az emberi munkaerő kizsákmányolását és lefokozását.
Charlie a kisasszony
A Woman
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1915. július 12.
Chaplin korábban kétszer bújt női ruhába a Keystone korszakában, A házsártos feleségben (1914) és az Álruhában (1914). A Charlie a kisasszony Chaplin utolsó női szereplős filmje, amiben a legszebb hölgyet alakítja. Komédiások gyakran alkalmazták ezt a fajta beöltözést (Julian Eltinge egy egész karriert épített erre, és meg is gazdagodott belőle). A film első része egy tipikus park komédia, amelyben a csavargó csak bajt okoz, akár egy fiatal hölgyről van szó, akár a szóda üvegekről vagy a közeli tóról. A film második részében öltözik be Charlie nőnek azért, hogy Edna – az új kedvese – közelében lehessen, mivel a lány apja megtiltotta nekik, hogy találkozzanak.
A bank
The Bank
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1915. augusztus 9.
Charlie, a gondnok, szerelmes Ednába, a csinos banki titkárnőbe, ő azonban nem Charlie-t szereti, hanem a pénztárost. Ez az egyik legjobb Chaplin komédia az Essany-nél, a film újrafeldolgozása a keystone-i Charlie a gondnok, beleszőve egy álomjelenetet, amelyet még egy Fred Karno-s szkeccse inspirált. Mint a Karno szkeccsben – amiben Chaplin Jimmy-t alakította, egy fiatal lecsúszott embert, aki álmában hőssé válik –, A bank című filmben Charlie azt álmodja, hogy megmenti Ednát egy bankrablástól, és amikor felkel, jön rá csak, hogy ez egy álom volt. A film kétértelmű befejezése újdonság volt a komédiák történetében. Ez a fajta befejezés a Chaplin-filmek védjegyévé vált. A híres chaplini közelkép A bankban, amikor a kártyát és a néhány szál virágot Edna elutasítja, előrevetíti a Nagyvárosi fények (1931) gyönyörű befejező képsorát.
Charlie a tengerész
Sanghaied
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1915. október 4.
Chaplin kibérelt egy hajót, a Vaquero-t, ami ennek a csodálatos komédia megírására inspirálta. Charlie-t arra alkalmazzák, hogy elraboljon embereket, de őt magát is elrabolják. Meg kell mentenie magát és szerelmét, aki potyautas a hajón, mielőtt az elsüllyed, mivel a biztosításra fáj a kapitány foga. A film tartalmaz néhányat Chaplin korai játékos tánceleméből (a táncolás egy nagyon fontos elem lesz az eljövendő filmjeiben) és tengeribetegséget (Chaplin kedvenc műfajának egyikét).
Egy éjszaka a varietében
A Night in the Show
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1915. november 20.
Ez a rendkívüli komédia egy Fred Karno szkeccsen alapul, Chaplin kettős szerepet játszik a filmben: Mr. Pest-et, aki egy részeges színházba járó gentleman és Mr. Rowdy-t, a lezüllött munkásembert, mindkettőt egy varietés előadásmóddal játssza el. Mr. Pest-nek sikerül a zenei árkot teljesen összezavarnia, míg Mr. Rowdy-nak a karzaton ülőket.
Carmen
Burlesque on Carmen
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1915. december 18.
Chaplin burleszkje, ami egyrészt Cecil B. DeMille Carmenjét (1915), főszerepben a híres operadívával, Geraldine Farrar-ral, másrészt a Theda Bara főszereplésével készült filmet figurázza ki. Eredetileg kéttekercses komédiának készült. Chaplin verziójában Don José Darn Hosiery-vé válik (Chaplin) és Edna Purviance játssza a csábító külsejű Carment. Miután Chaplin elhagyta az Essanay-t, a stúdió bevágott a filmbe korábban kihagyott anyagokat, és új jeleneteket is leforgatott; négytekercses filmmé „varázsolta” a ’16. áprilisi bemutatóig. A filmnek az Essanayesített változatát elküldték Chaplinnek két napra, hogy megnézze. Chaplin később bírósághoz fordult felperesként ebben a példa nélkül álló estben, azzal vádolva az Essanay-t, hogy a kiterjesztett változatuk a hírnevét rontja a közönség körében. Bár Chaplin elvesztette a pert, később azt írta az Essanay tisztességtelen akciójáról, hogy „ennek hatására döntöttem úgy, hogy a szerződéseimben kikötöm, hogy a befejezett filmjeimet nem lehet megrövidíteni, kibővíteni vagy abba beleavatkozni”.
Charlie a betörő
Police
Rendezte: Charlie Chaplin
Írta: Charlie Chaplin
Premier: 1916. május 27.
A Charlie a betörő komédiában Chaplin rámutat olyan társadalmi problémákra, amelyek a későbbiekben munkásságának központi elemeivé válnak. A film az egyik legérettebb alkotás az Essanayek közül, s előrevetít olyan későbbi filmeket, mint például a Modern idők (1936). A csavargó kiszabadulván a börtönből megint csak szembesül a „kegyetlen, kegyetlen világgal”, találkozik egy korábbi cellatársával, és elhatározzák, hogy kirabolják egy fiatal lány lakását. A Charlie a betörőből az Essanay kivett egy vicces ágy jelenetet, amit aztán később beraktak egy Essanay által összeállított filmbe, a Háromszoros bajba (1918).
Megrendelés
Charlie Chaplin - The Essanay Films
A Charlie Chaplin - The Essanay Films kétlemezes DVD-sorozat, amelyen Chaplin 1915 és 1916 között készült tizenöt Essanay-filmje mind megtalálható. Az eddig befejezetlenül vagy hiányosan fennlévő filmek most, a kilenc évig tartó gyűjtőmunka után, összes jelenetükre kibővítve, a lehető legteljesebb formájukban, digitálisan felújítva, Robert Israel és Eric James vadonatúj zenéjével érhetők el.
Az eddig csak Amerikában 1999-ben forgalomba hozott Essanay-filmeket a BFI 2003-ban jelentette meg Angliában, így már az európai lejátszókon is megtekinthető.
Hozzászólás
Hírek
- Reklám
Autó oldal
Szeretne többet megtudni az autókról és a leghíresebb világmárkákról?
Bern és Svájc
Szereti a hegyeket vagy Svájcot?
Szavazás