Charlie Chaplin

A filmművészet zsenije

• 

Filmek

  

 

---

 

 

Keystone széria

 

Chaplin 1913 decemberében szerződött le a Keystone stúdióval, és 1914 februárjában láthatta a közönség első filmjeiben. Bár ezek a Keystone-bohózatok még kezdetlegesek, nagyon szórakoztatóak, főleg azok a jelenetek, amelyekben láthatóak kísérletek a chaplini komédiára - kialakul a csavargó karaktere, sőt, egyes filmekben már a jellemző pátosz is érezhető. Tovább >>

 

 

Essanay széria

  

Chaplin 1915-ben ment át a Keystone-tól az Essanay stúdióba, ahol abban az évben tizenöt filmet készített. Bár Chaplin főleg a szórakoztatásra koncentrált, a filmek széles skálán mozognak: az egyszerű, korai parkkomédiától egészen az olyan alkotásokig, amelyek már későbbi, világhíres Chaplin-jelenetek alapjai. Tovább >> 

 

 

Mutual széria

  

Chaplin a Mutual stúdiónak 1916 és 1917 között dolgozott, és másfél év alatt tizenkét filmet készített el. A Mutual-ek a legkidolgozottabb kéttekercses komédiák, amelyek tükrözik Chaplin kísérletezését, ugyanis a Mutual-nél teljes szabadságban, saját stúdiójában alkothatott. A filmek hatalmas nevetést, izgalmas kalandokat és Chaplin édes-bús hangulatát nyújtják mindenkinek. Tovább >> 

 

  

First National széria

  

Chaplin összesen hét rövidfilmet (két-, három- és négytekercseseket egyaránt) készített a First National stúdiónál töltött öt év alatt. Ezek a legjobban megszerkesztett rövidfilmjei, és az is a chaplini pontosságról és precizitásról tanúskodik, miszerint évente már csak egy-két filmet adott ki. A filmek hemzsegnek az ötletektől, híres jelenetketől, és nem utolsó sorban a chaplini bájtól. Tovább >> 

 

 

A kölyök

 

A csavargó édes-bús, kalandos története az örökbefogadott kis árvával Chaplin egyik mesterműve, amely kitűnően vegyíti az érzelmet a komédiával. A kölyök egyfajta adózás kisfiának, aki háromnaposan meghalt. Első egészestés filmjében, amit a First National stúdiónak készített 1921-ben, Chaplin egy hosszú alkotói válság után megint hatalmasat robbant, és most még elragadóbb, mint valaha. Tovább >>

 

  

A párizsi nő

  

Chaplin egyetlen néma filmdrámája bukás lett a mozikban, mégis figyelemreméltó alkotás, amelyet Edna Purviance-nek, 1915 és 1923 közötti színésznőjének tervezett. Bár a filmben - amely a Párizsban bohém életet élő Marie St. Clair-ről szól, akinek régi szerelme hirtelen felbukkan, ezzel nehéz döntés elé állítva a dívát - Chaplin nem is szerepel, mégis végiglengi az írásban és rendezésben átütő zsenialitása. Tovább >> 

 

 

Aranyláz

  

Az Aranyláz Chaplin talán legismertebb, legmókásabb és legzseniálisabb komédiája, amelyről maga Chaplin is azt állította, hogy "ez legyen az a film, amiről az utókor majd emlékezik rám." A Kis Csavargó története, aki szerencsét próbál Alaszka havas tájain, hemzseg a filmtörténet halhatatlan és legviccesebb jeleneteitől, mint a zsemlék tánca, a hálaadási cipőlakoma és a billegő kunyhó. Tovább >> 

 

 

Cirkusz

  

A Cirkusz vérbeli Chaplin-komédia, mókával és kacagással, de persze a chaplini pátosz sem hiányzik belőle - ezek megfelelő aránya méltán érdemelte meg az első Oscar díjat. Bár a Cirkusz forgatása volt a legnehezebb filmezés Chaplin életében, a film a chaplini életmű néhány legfergetegesebb jelenetét tartalmazza, így a Csavargó borzongató kötéltáncát és az oroszlánketrec mókáit. Tovább >>  

 

 

Nagyvárosi fények

  

Mire a Nagyvárosi fényeket bemutatták, a hangosfilm már közel három éve diadalmaskodott a némafilm felett, Chaplinnek mégis sikerült az összes közül talán a legtipikusabb néma komédiáját elkészítenie, az érzelmek pontos és megfelelő adagolásával és a filmtörténet egyik leghíresebb befejező képsorával. Tovább >> 

 

 

 

Modern idők

  

Chaplin a Modern időket, a Kis Csavargó utolsó némafilmjét, a hangosfilm fénykorában készítette, mégis olyan mókás, pergő és vidám, mint korai komédiái. A film méltó búcsú a Kis Csavargótól, nagyszerű jelenetekkel - köztük a gyári jelenetek és a csodás befejező képsorok -, hatalmas nevetésekkel és egy kis chaplini pátosszal. Tovább >>

 

  

 

A diktátor

  

Chaplin első hangosfilmje, a diktátor mulatságos chaplini komédia, amelyben megmutatja, hogy a hanggal is ugyanolyan jól tud bánni, mint a képekkel. Chaplin kettős szerepben jelenik meg: maga játssza a diktátort, kitűnő paródiával a nácizmusról és Hitler kegyetlenségeiről, valamint még egyszer, utoljára életre kelti a Kis Csavargót, akit most láthatunk utoljára a vásznon. Tovább >>

  

 

Monsieur Verdoux

  

Chaplin igazán különleges komédiája a Monsieur Verdoux, amely egy hidegvérű francia gyilkosról szól, aki gazdag özvegyeket vesz el, majd megöli őket pénzükért. A Monsieur Verdoux cinikus, fanyar és fekete komédia, ugyanakkor, ha figyelünk, láthatjuk benne a chaplini bájt, amely sok eséssel, de még több nevetéssel jár. Ez az idő kezdete Chaplin legboldogtalanabb éveinek Amerikában. Tovább >> 

 

 

Rivaldafény

  

Chaplin édes-bús romantikus drámája, a Rivaldafény Calvero-ról, az öreg bohócról szól, aki megment egy fiatal táncoslányt, és elhatározza, hogy hírességet farag belőle. Az úton Calvero rájön, hogy csakis saját magától függ, szereti-e a közönsége. A film, az 1910-es évek Music Hall-jainak táncos-zenés világával, egyszerre nevettet és ríkat meg, és szól ugyanúgy Chaplin, mint Buster Keaton életéről. Tovább >> 

 

 

Egy király New Yorkban

 

Az Egy király New Yorkban Chaplin utolsó filmje, amelyben főszerepet játszik. A pénzzel hadilábon álló Shahdov királyról szóló komédiát sokan Ameika-ellenesnek tekintik, de ha nem politikai célokból nézzük a filmet, akkor egy kissé fáradt, de azért még mindig kacagtató Chaplin-komédiát kapunk Ameikáról és a korszak vívmányairól. Tovább >>

 

 

A hongkongi grófnő 

Chaplin legelső színes, de legtolsó filmje egy régi terve kései megvalósítása, Marlon Brando-val és Sophia Loren-nel, a nagy nevek mégsem tudtak elég nevet a mozikba vonzani. De a Chaplin, Loren vagy Brando rajongóknak kötelező példány ez a mosolyogtató burleszk, amit egy zseniális ember élete végén, de még mindig ereje és nevettetése teljében készített. Tovább >>