Charlie ChaplinA filmművészet zsenije
Képek és zenék
Chaplin 1913 decemberében szerződött le a Keystone stúdióval, és 1914 februárjában láthatta a közönség első filmjeiben. Bár ezek a Keystone-bohózatok még kezdetlegesek, nagyon szórakoztatóak, főleg azok a jelenetek, amelyekben láthatóak kísérletek a chaplini komédiára - kialakul a csavargó karaktere, sőt, egyes filmekben már a jellemző pátosz is érezhető.
Chaplin 1915-ben ment át a Keystone-tól az Essanay stúdióba, ahol abban az évben tizenöt filmet készített. Bár Chaplin főleg a szórakoztatásra koncentrált, a filmek széles skálán mozognak: az egyszerű, korai parkkomédiától egészen az olyan alkotásokig, amelyek már későbbi, világhíres Chaplin-jelenetek alapjai.
Chaplin a Mutual stúdiónak 1916 és 1917 között dolgozott, és másfél év alatt tizenkét filmet készített el. A Mutual-ek a legkidolgozottabb kéttekercses komédiák, amelyek tükrözik Chaplin kísérletezését, ugyanis a Mutual-nél teljes szabadságban, saját stúdiójában alkothatott. A filmek hatalmas nevetést, izgalmas kalandokat és Chaplin édes-bús hangulatát nyújtják mindenkinek.
First National széria - képgaléria
Chaplin összesen hét rövidfilmet (két-, három- és négytekercseseket egyaránt) készített a First National stúdiónál töltött öt év alatt. Ezek a legjobban megszerkesztett rövidfilmjei, és az is a chaplini pontosságról és precizitásról tanúskodik, miszerint évente már csak egy-két filmet adott ki. A filmek hemzsegnek az ötletektől, híres jelenetketől, és nem utolsó sorban a chaplini bájtól.
A csavargó édes-bús, kalandos története az örökbefogadott kis árvával Chaplin egyik mesterműve, amely kitűnően vegyíti az érzelmet a komédiával. A kölyök egyfajta adózás kisfiának, aki háromnaposan meghalt. Első egészestés filmjében, amit a First National stúdiónak készített 1921-ben, Chaplin egy hosszú alkotói válság után megint hatalmasat robbant, és most még elragadóbb, mint valaha.
Chaplin egyetlen néma filmdrámája bukás lett a mozikban, mégis figyelemreméltó alkotás, amelyet Edna Purviance-nek, 1915 és 1923 közötti színésznőjének tervezett. Bár a filmben - amely a Párizsban bohém életet élő Marie St. Clair-ről szól, akinek régi szerelme hirtelen felbukkan, ezzel nehéz döntés elé állítva a dívát - Chaplin nem is szerepel, mégis végiglengi az írásban és rendezésben átütő zsenialitása.
Az Aranyláz Chaplin talán legismertebb, legmókásabb és legzseniálisabb komédiája, amelyről maga Chaplin is azt állította, hogy "ez legyen az a film, amiről az utókor majd emlékezik rám." A Kis Csavargó története, aki szerencsét próbál Alaszka havas tájain, hemzseg a filmtörténet halhatatlan és legviccesebb jeleneteitől, mint a zsemlék tánca, a hálaadási cipőlakoma és a billegő kunyhó.
A Cirkusz vérbeli Chaplin-komédia, mókával és kacagással, de persze a chaplini pátosz sem hiányzik belőle - ezek megfelelő aránya méltán érdemelte meg az első Oscar díjat. Bár a Cirkusz forgatása volt a legnehezebb filmezés Chaplin életében, a film a chaplini életmű néhány legfergetegesebb jelenetét tartalmazza, így a Csavargó borzongató kötéltáncát és az oroszlánketrec mókáit.
Nagyvárosi fények - képgaléria
Mire a Nagyvárosi fényeket bemutatták, a hangosfilm már közel három éve diadalmaskodott a némafilm felett, Chaplinnek mégis sikerült az összes közül talán a legtipikusabb néma komédiáját elkészítenie, az érzelmek pontos és megfelelő adagolásával és a filmtörténet egyik leghíresebb befejező képsorával.
Chaplin a Modern időket, a Kis Csavargó utolsó némafilmjét, a hangosfilm fénykorában készítette, mégis olyan mókás, pergő és vidám, mint korai komédiái. A film méltó búcsú a Kis Csavargótól, nagyszerű jelenetekkel - köztük a gyári jelenetek és a csodás befejező képsorok -, hatalmas nevetésekkel és egy kis chaplini pátosszal.
Chaplin első hangosfilmje, a diktátor mulatságos chaplini komédia, amelyben megmutatja, hogy a hanggal is ugyanolyan jól tud bánni, mint a képekkel. Chaplin kettős szerepben jelenik meg: maga játssza a diktátort, kitűnő paródiával a nácizmusról és Hitler kegyetlenségeiről, valamint még egyszer, utoljára életre kelti a Kis Csavargót, akit most láthatunk utoljára a vásznon.
Chaplin igazán különleges komédiája a Monsieur Verdoux, amely egy hidegvérű francia gyilkosról szól, aki gazdag özvegyeket vesz el, majd megöli őket pénzükért. A Monsieur Verdoux cinikus, fanyar és fekete komédia, ugyanakkor, ha figyelünk, láthatjuk benne a chaplini bájt, amely sok eséssel, de még több nevetéssel jár. Ez az idő kezdete Chaplin legboldogtalanabb éveinek Amerikában.
Chaplin édes-bús romantikus drámája, a Rivaldafény Calvero-ról, az öreg bohócról szól, aki megment egy fiatal táncoslányt, és elhatározza, hogy hírességet farag belőle. Az úton Calvero rájön, hogy csakis saját magától függ, szereti-e a közönsége. A film, az 1910-es évek Music Hall-jainak táncos-zenés világával, egyszerre nevettet és ríkat meg, és szól ugyanúgy Chaplin, mint Buster Keaton életéről.
Egy király New Yorkban - képgaléria
Az Egy király New Yorkban Chaplin utolsó filmje, amelyben főszerepet játszik. A pénzzel hadilábon álló Shahdov királyról szóló komédiát sokan Ameika-ellenesnek tekintik, de ha nem politikai célokból nézzük a filmet, akkor egy kissé fáradt, de azért még mindig kacagtató Chaplin-komédiát kapunk Ameikáról és a korszak vívmányairól.
A hongkongi grófnő - képgaléria
Chaplin legelső színes, de legtolsó filmje egy régi terve kései megvalósítása, Marlon Brando-val és Sophia Loren-nel, a nagy nevek mégsem tudtak elég nevet a mozikba vonzani. De a Chaplin, Loren vagy Brando rajongóknak kötelező példány ez a mosolyogtató burleszk, amit egy zseniális ember élete végén, de még mindig ereje és nevettetése teljében készített.
Hírek
- Reklám
Autó oldal
Szeretne többet megtudni az autókról és a leghíresebb világmárkákról?
Bern és Svájc
Szereti a hegyeket vagy Svájcot?
Szavazás